Ingatag alapokon nő a kínai gazdaság

2002.11.11. 8:37

Kína hazai összterméke minden bizonnyal legalább 8 százalékkal nő az idén, és meg fogja haladni a 10 billió jüant (1,2 billió dollár) - mondta vasárnap Cseng Pei-jan, a kínai állami tervbizottság elnöke a Kínai Kommunista Párt 16. kongresszusa közben újságíróknak. Elemzők ezzel szemben azt állítják, hogy a kínai bankok problémái legalább háromszor nagyobbak, mint a japán bankokéi.

A pártkongresszusról ezek szerint továbbra is olyan hírek érkeznek, amelyek fenntartják a külföldi befektetők érdeklődését Kína iránt, ellenben nem sok hangzik el arról, mit terveznek a bankválság megoldására. A kínai bankok problémái, elemzők szerint, legalább háromszor nagyobbak, mint a japán bankokéi.

Eközben a kínai gazdaság szemlátomást jól fejlődik. A titok nyitja az lehet, hogy a kínai kormány időről időre szőnyeg alá söpri a problémát, igen jelentős tőkét áldozva erre, és sikerül fenntartania a külföldi befektetők érdeklődését is a bankok iránt.

A kínai központi bank legutóbbi jelentése szerint a kereskedelmi bankok kölcsöneinek 25-30 százalékát nem fizetik vissza az adósok. A nem teljesítő hitelek aránya a GDP-hez viszonyítva 25-50 százalék között van a különböző független becslések szerint - Japánban ez az arány 8-10 százalékos.

A hongkongi CLSA Emerging Markets értékforgalmazó cég legfrissebb összesítése szerint a rossz kölcsönök összesen 450 milliárd dollárral egyenértékűek, és ez tavaly a kínai GDP 37 százaléka volt. Az amerikai Standard and PoorÍs hitelminősítő hongkongi irodája szerint a rossz kölcsönök aránya legalább 50 százalékra tehető a GDP-hez képest.

A hongkongi Standard and PoorÍs iroda elemzői szerint a helyzet folyamatosan rosszabbodik, mert a kisebb kínai bankok továbbra is nyakló nélkül hiteleznek kétes kis- és közepes vállalatoknak és a növekvő fogyasztói piacnak - elsősorban a jelzáloghitelezésben aktívak. A nagy bankok változatlanul finanszírozzák az eladósodott állami vállalatokat, politikai vagy személyes kapcsolatok, összefonódás okán - mondják az elemzők.

Nincs ok azt hinni, hogy a kínai vezetés nem ismeri a problémát - valószínűbb, hogy a kockázatos hitelezést éppenséggel a gazdasági növekedés egyik táplálójának tartják. Ha szorul a hurok, bizonyára tőkeinjekcióval segít a kormányzat, amiként utoljára 1998-ban is tette. Akkor 32,6 milliárd dollárnak megfelelő összeget pumpáltak a négy legnagyobb állami bankba.

A bankok finanszírozásának másik forrása a betétállomány. A kínaiak szenvedélyes megtakarítók: a szeptemberrel végződött tizenkét hónapban 19,09 százalékkal nőtt a lakossági betétállomány, több mint 2 billió dollárra. A vállalati betétek 16 százalékkal 687,4 milliárd dollárra, az önkormányzatok bankbetétjei 18 százalékkal egybillió dollárra növekedtek.

A harmadik forrás a külföldi befektetés. A brit-hongkongi HSBC nemrég 60 millió dollárért 8 százalékot szerzett a Bank of Shanghaiból. Az IFC 15 százalékot vásárolt a nancsingi városi bankból. A Bank of Nova Scotia a kínai Északkeleti Kereskedelmi Bankot szemelte ki magának.

Elemzők szerint minden működőképes lehet addig, amíg a kínai gazdaság gyorsan nő. Ebből a szempontból megnyugtató volt a tervezési felelős, Csang Pei-jan vasárnapi nyilatkozata. Ám számos elemző úgy véli, hogy a világgazdasági bajok, mindenekelőtt az amerikai felvevőpiac gyengesége miatt, a kínai gazdasági növekedés jövőre 6-7 százalék közé lassulhat.

(MTI)

Korábban:

Lendületben a kínai gazdaság
(2002. október 16.)

Kapitalisták a kínai pártvezetésben
(2002. augsztus 28.)

Szárnyal a kínai gazdaság
(2002. augusztus 5.)