László Csaba: javítja a versenyképességet a jövő évi büdzsé

Jövőre nem megszorító, hanem takarékos költségvetés lesz - jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter expozéjában a 2003. évi költségvetés általános vitájának kezdetén hétfőn a Parlamentben. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a költségvetés lehetőségeit az európai uniós csatlakozás is meghatározza, mivel az ország vállalta, hogy 2006-ra az államháztartás hiányát a GDP 2 százalékára csökkenti.

A hiány csökkentésére azonban nem elsősorban a csatlakozás miatt van szükség, hanem azért mert a magas deficit a külső egyensúly megbomlásával, illetve a reálkamatok növekedésével járhat együtt - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Kiemelte: ha elfogadnák az ellenzéki pártok azon javaslatát, amely a GDP százalékában mért 4,5 százalékos hiányt 5 százalékra akarja felemelni, az megszorító intézkedéseket tenne szükségessé. A miniszter szerint a deficit csökkentésében a fokozatosság elvét kell érvényesíteni.

Magyarország új gazdaságpolitikai programjának középpontjában a versenyképesség javítása áll. László Csaba hozzátette: a cél az, hogy ne állami osztogatással, hanem a vállalkozási környezet javításával teremtsék meg a kiegyensúlyozott növekedés feltételei. A versenyképesség javításához a költségszint leszállítására van szükség, amit az óvatos bérpolitika segít 2003-ban.

A jövő évi visszafogott béremelést az állam azzal segíti, hogy a személyi jövedelemadó-terhelés csökkentésével, a minimálbér adómentessé tételével mérsékli a bruttó és a nettó keresetek közötti különbséget - mondta László Csaba. Hozzáfűzte: ezzel lehetővé válik, hogy az alacsony béremelések is reálbér-növekedést eredményezzenek.

A jövő évi költségvetés a miniszter szerint lehetőséget teremt arra, hogy a gyermekes családok terhei csökkenjenek, a nyugdíjasok helyzete javuljon, a lakásépítési kedvet ösztönözzék, a vállalkozásokat pedig támogassák.

Áder János, a Fidesz vezérszónoka szerint ez a költségvetési törvényjavaslat nem segíti elő az ország uniós felzárkózását. A képviselő hozzászólásában azt mondta, hogy ha az előterjesztést lényegi változtatások nélkül fogadják el, akkor jövőre az embereknek nem lesz több pénzük, az önkormányzatok kevesebbet kapnak, csökken a nyugdíjak vásárlóértéke és növekszik a munkanélküliek száma.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke expozéjában kitért arra, hogy a bevételi előirányzatok közül az általános forgalmi adó tervezetét tartja túlfeszítettnek a számvevőszék, míg a kiadási oldalon több területen érzékelhetők feszültségek, esetenként még a kormány által prioritásként megjelölt területeken is.

Jelentős feszültségeket érzékelt a számvevőszék a társadalombiztosítás előirányzatainál - mondta Kovács Árpád. Megalapozottnak tekintette viszont az ÁSZ a társasági adó, a vám- és import befizetések, valamint a fogyasztási- és jövedéki adó előirányzatait.

Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka összességében elfogadásra ajánlotta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. Ugyanakkor frakciója módosító javaslatokat dolgoz ki elsősorban az önkormányzatok, az egészségügy, a hazai vállalkozások helyzetének javítása, valamint infrastrukturális fejlesztések többlettámogatása, az agrár- és környezetvédelmi elképzelések teljesülése érdekében.

Felsorolta azokat a területeket, amelyeken az állami kiadások megkerülhetetlenek. Ezek között említette a NATO-kötelezettségek, az egészségügyi és agrárigények teljesítését, valamint a 100 napos programokból fakadó kiadásokat.

Font Sándor, az MDF vezérszónoka az előterjesztést makrogazdaságilag megalapozatlannak tartja, ezért frakciója nem támogatja a javaslatot. Szerinte a Medgyessy-kormány felelőtlen osztogató politikája megrendítette a gazdaságot. A reálkeresetek növekedése megelőzte a termelékenység növekedését, ami rontotta a vállalatok versenyképességét. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások versenyképességének növeléséhez önmagában nem elegendő a terhek csökkentése, költségvetési támogatásokra is szükség van.

Bizonytalannak nevezte az 5 százalékosra tervezett inflációt. Szerinte annak sincs realitása, hogy sikerül az államháztartás hiányát 4,5 százalékosra csökkenteni, hacsak nem "felelőtlen privatizációkat" tervez a kormány.

A vezérszónok hiányolta a javaslatból a családok többlettámogatását, a részfoglalkoztatás bővítését, és kevesellte a tervezett nyugdíjemelés mértékét is. Nem találta megfelelőnek Font az önkormányzatok finanszírozására vonatkozó elképzeléseket sem.

László Csaba válaszában leszögezte, hogy a kormány továbbra is az infláció csökkenésével számol, bár annak mértéke nem lehet a korábbi évekhez hasonló mértékű. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozóknak nem segít a forint felértékelése, a kikényszerített béremelés vagy az egyedi cégeknek történő pénzosztogatás. A nyugdíjemelésről szólva leszögezte, megvan a jogszabályban előírt mértékű emelés fedezete.

(MTI)

Korábban:

Költségvetés: ami a zsebünkre megy
(2002. november 7.)

Takarékos költségvetést ígér a kormány
(2002. október 22.)