A hivatal jelentése szerint uniós szinten 565 esetben bukkantak nagy valószínűséggel csalással vagy szabálytalanul elköltött összegekre; Magyarországon összesen hat esetet vizsgáltak. A leginkább érintett szektorok a mezőgazdasági és a regionális támogatások, de a szervezet szerint aggasztó a nemzetközi segélyezésre szánt pénzekkel elkövetett visszaélések arányának növekedése is.
Az OLAF fennállásának öt éve alatt (a hivatalt azután hozták létre hogy a Jacques Santer vezette Európai Bizottság a szabálytalanul elköltött pénzek magas aránya miatt 1999 tavaszán lemondani kényszerült) összesen 5,3 milliárd euró csalárd vagy szabálytalan módon elköltött uniós pénzre bukkant, közel 4 ezer esetben. A szabálytalanságok száma évről évre nő - a most vizsgált időszak alatt 9 százalékkal -, de ez a hivatal szerint nem annyira a csalások számának emelkedését jelzi, mint inkább azt, hogy a tagállamok illetékesei vagy mások egyre több gyanús esetet jeleznek a csalásellenes hivatalnak.
A hat magyar eset közül kettő a mezőgazdaságban, egy a vámügyekben, egy az úgynevezett közvetlen kiadások között, kettő pedig a külső segélyek között merült fel. A jelentés nem részletezi, pontosan milyen esetekről van szó.