Csökkenő profitra számítanak idén a bankok

Vágólapra másolva!
A Magyar Bankszövetség (MB) szerint a bankszektorban 2004 volt az utolsó nagy ugrás éve. A bankszektor elégedett lesz, ha a tavalyi évet meg tudja ismételni a növekedés szempontjából, a profit pedig szektorszinten csökkenni fog. Ezt a véleményt a Bankszövetség vezetői fogalmazták meg csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
Vágólapra másolva!

Nem hiszem, hogy a tavalyi eredményt abszolút értékben tartani tudják a bankok, a lakossági és a kis- és középvállalkozói (kkv) üzletágban ugyanis a kamatok és jutalékok terén is erős verseny van - ez pedig csökkenti a profitabilitást - mondta Matthias Kunsch, a Bankszövetség alelnöke. Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke szerint az idén a lakáshitelek dinamikája kicsit csökken, az autófinanszírozás szinten marad, a fogyasztási hitelezésben és a hitelkártya üzletágban azonban jelentős növekedési potenciál van. A vállalati üzletágban a bankszövetség elnöke a tavalyinál nagyobb aktivitásra számít.

Tavaly szektorszinten 16 százalékkal nőtt a mérlegfőösszeg, elsősorban a hitelek bővülésének köszönhetően, mondta Erdei Tamás. A háztartási hitelek növekedése a várakozásokkal szemben folytatódott, és a támogatások többszöri megnyirbálása ellenére a növekedés elérte a 28 százalékot. Míg 2000 elején még csak az ügyfélhitelek egy hetede volt a háztartásoké, addig 2004 őszére már egyharmada. Tavaly év végén összegük mintegy 3000 milliárd forintot tett ki. A háztartási hiteleken belül a lakáshitelek állománya a meghatározó, 2004 decemberében arányuk 63,6 százalékot ért el, és a kihelyezések mintegy 40 százaléka tavaly már devizahitel volt.

Tavaly a vállalati hitelek is növekedésnek indultak, 13 százalékkal bővültek. A megtakarítási ráta tavaly valamelyest javult, a források és kihelyezések közötti olló azonban szélesebbre nyílt, amit a bankok külföldi forrásokkal ellensúlyoznak. A bankrendszer aktivitása tavaly lényegesen gyorsabban nőtt, mint a GDP, az összesített mérlegfőösszeg a korábbi 60 százalékkal szemben már a GDP 73-75 százalékát teszi ki. A régi uniós országokban ez 210-240 százalék. Ez a tendencia Erdei Tamás szerint a jövőben is fennmarad.

A bankrendszer bevételei közül a kamatbevételek nagymértékben nőttek, a jutalékbevételek emelkedése azonban nem érte el az inflációt. Ezért nem igaz Erdei Tamás szerint, hogy a bankok jelentősen növelték jutalékaikat. A kamatbevétel a magas nominális kamatszint mellett az aktivitás bővülésének köszönhetően emelkedett. A magyar bankok hatékonysága megközelíti az európai mértéket - mondta a Bankszövetség elnöke.

A bankrendszer koncentráltsága Erdei Tamás szerint közepesen magas, hasonló, mint Ausztriában. Nem egy-két bank uralja a piacot, hanem tíznek van együttesen mintegy 80 százalékos részesedése, az öt legnagyobb pedig együtt 56 százalékot birtokol. A polarizálódás a magyar bankpiacon már megindult, de a növekedés és a magas nyereségesség most még elfedi a mérethatékonyságból eredő problémákat, tette hozzá. Egy-három év múlva Erdei Tamás szerint már csak négy-hat univerzális bank lesz. Ez azonban nem Magyarországon dől el, mondta Matthias Kunsch.