Az export értéke 4741 milliárd forintot (19 192 millió eurót), az importé pedig 5004 milliárd forintot (20 258 millió eurót) tett ki az év első öt hónapjában, ami forintban mérve a kivitelben 8, a behozatalban pedig nem egész 2 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva.
Euróban számítva az export 12, az import megközelítőleg 6 százalékkal bővült; a kereskedelmi mérleg hiánya (1066 millió euró) 967 millió euróval lett kevesebb az egy évvel korábbinál.
A növekedési ütem értékelésekor figyelembe kell venni, hogy mind az export, mind az import esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően a behozatal értéke szokatlanul magas, a kivitelé pedig - különösen a negyedik hónapban - alacsony értékű volt.
A kivitel forintárszintje az év első öt hónapjában 2,5 százalékkal, a behozatalé pedig másfél százalékkal csökkent, s így a cserearány 1 százalékkal romlott. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama közel 5 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 4, a dollárhoz viszonyítva pedig mintegy 9 százalékos felértékelődés történt.
Az Európai Unióba irányuló kivitel mennyisége mintegy 5 százalékkal bővült úgy, hogy a régi tagországok viszonylatában az export 1, a lényegesen kisebb súllyal rendelkező új tagországok esetében pedig - meghatározóan az oda irányú gépjellegű kivitel mennyiségének 63 százalékos növekedése miatt - 41 százalékkal nőtt.