27 év után itt az új kereskedelemi törvény

A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek az 1978-as, belkereskedelmről szóló törvény helyébe lépő rendelkezés-javaslatát. A szabályozásból kikerültek a mára elavult fogalmak, és a kor jelenségeire reagáló értelmezések épültek bele.

A kormány benyújtotta a kereskedelemről szóló törvényjavaslatot pénteken a parlamentnek. Az 1978. évi belkereskedelemről szóló törvényt felváltó törvény javaslatából kikerültek a ma már nem, vagy csak nehezen értelmezhető fogalmak. Ugyanakkor beépültek eddig nem szabályozott fogalmak, mint például a jelentős piaci erő.

Az új jogszabályban meghatározzák a kereskedelmi tevékenységek fogalmát, köztük az ügynöki tevékenységet, az internetes kereskedelmet, a csomagküldést. Törvényi szinten fő szabályként rögzítik, hogy kereskedelmi tevékenység működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható, és meghatározták az üzleti árusítás alóli kivételek alapeseteit.

A nyitvatartással kapcsolatban a törvényjavaslat az alapelveket rögzíti, de az üzlet nyitvatartási idejét a kereskedő állapítja meg. A törvényjavaslat indoklása szerint versenypolitikai szempontból a vállalkozó számára jelentősége van annak, hogy a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan lehetőséget kapjon a vasárnapi nyitvatartásra is. Ugyanakkor munkaszüneti napokra a törvényjavaslat - meghatározott esetek kivételével - a nyitva tartást megtiltja.

A törvényjavaslat bevezeti a kereskedelemben a jelentős piaci erő fogalmát. A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétel meghaladja a 150 milliárd forintot, vagy kereskedelmi forgalomból a piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot.

/uzletinegyed/ingatlan/20050919osszehangolt.html/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20050913minden.html