Financial Times: Gyurcsány elveti az EU követeléseit

Az Európai Bizottságnak a burjánzó költségvetési deficit lefaragására irányuló követelései ellenére Gyurcsány Ferenc elutasítja az infrastrukturális beruházások vagy a szociális kiadások lefaragását - írta a szerdai Financial Times, amely interjút közölt a magyar miniszterelnökkel.

A brit üzleti napilap felidézte, hogy Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos a múlt héten kilátásba helyezte a Magyarországnak szánt fejlesztési finanszírozások esetleges visszatartását, ha a magyar kormány nem teljesíti a költségvetési célokat.

A Financial Times szerint Almunia fenyegetése "láthatólag meghökkentette" a magyar miniszterelnököt, aki úgy nyilatkozott: ez méltánytalan eljárás lenne Magyarországgal szemben, amely nem tagja az euróövezetnek. Gyurcsány a lap szerint azt mondta, hogy "mi a fenét akar tőlünk Európa", amikor a magyarok életszínvonala sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag.

Az újság megjegyzi, hogy Magyarország - jóllehet elhíresült arról, hogy nem teljesíti éves költségvetési hiányterveit - a 2002-es 8,5 százalékról csökkentette a tavalyi 5,4 százalékra a költségvetési hiányt. A további csökkentési folyamat azonban "szeptemberben kisiklott", miután Brüsszel elvetette az autópálya-építési kiadások költségvetésen kívüli kezelését, és ez 3,6 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei magyar deficitcélt.

Gyurcsány Ferenc azt mondta a Financial Timesnak, hogy e 6,1 százalék eléréséhez nem kell új megszorító intézkedéseket bevezetni.

A londoni üzleti napilap felidézi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előző nap ismertetett új magyarországi országstratégiáját, amely szerint Magyarország gazdasági instabilitással lesz kénytelen szembenézni a deficit csökkentésének elmaradása esetén.

A kelet-európai átalakulás finanszírozására másfél évtizede alapított londoni bank - amely a hét elején kiadott éves térségi jelentésében az általa kedvezményezett 27 ország közül a legjobb átalakulási osztályzatokat adta Magyarországnak - az új stratégia keddi ismertetésében azt írta: Magyarország a legfejlettebbek egyike az új EU-tagok közül, az átalakulásban elért figyelemreméltó előrelépés ellenére azonban továbbra is jelentősek a makroszintű egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban. Ezért - a destabilizáció elkerülése és az euróövezeti csatlakozás középtávú megvalósulása érdekében - újabb államháztartási lépések szükségesek.