Erősen nőnek a kockázatitőke-befektetések

Vágólapra másolva!
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) piaci felmérése szerint idén október végéig 122 millió euró magántőkét fektettek be Magyarországon, ami jóval meghaladja a tavalyi egész évi 108 millió eurót.
Vágólapra másolva!

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) piaci felmérése szerint idén október végéig 122 millió euró magántőkét fektettek be Magyarországon, ami jóval meghaladja a tavalyi egész évi 108 millió eurót - jelentette be Tzvetkov Julián, az MKME elnöke csütörtökön, Budapesten, az egyesület éves konferenciája kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

Javier Echarri, a több, mint 900 tagot számláló, brüsszeli székhelyű Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) főtitkára elmondta: az itt befektetett kockázati és magántőke külföldi pénz, amelynek idejövetelében nagy szerepe volt a jól szabályozott gazdaságnak és a szofisztikált pénzügyi rendszernek, amely képes kiszolgálni a magánbefektetőket.

A főtitkár szerint a tőkebefektetések növekedése szempontjából fontos, hogy a törvényi szabályozás hamarosan lehetővé teszi, hogy hazai intézményi befektetők, így például nyugdíjalapok is befektethessenek a kockázati tőke iparágba.

A hazai piac idei fejlődéséről Tzvetkov Julián elmondta: a piac fejlődése követi az elmúlt évek során kialakult trendeket, az iparág összetétele azonban a globális alapok megjelenésével némileg megváltozott. Ezt szerinte jól példázza, hogy az idén egy minden korábbi rekordot megdöntő tranzakcióra, egy mintegy 100 millió eurós kivásárlásra került sor, amely elsősorban az európai uniós csatlakozással, és az ezzel párhuzamosan javuló befektetési környezettel magyarázható.

A legtöbb tranzakció az idén a fogyasztáshoz kapcsolódó iparágak (17 százalék) valamint a feldolgozóipar területén (17 százalék) valósult meg, míg a legnagyobb értékű tranzakciót az egészségügy területén hajtották végre.

Bár továbbra is a 2,5 millió euró alatti tranzakciók domináltak (83 százalék), a piac középső, 2,5-5 millió eurós szegmense a korábbi évekénél nagyobb aktivitást (12,5 százalékos részarány) mutatott. A 15 millió eurós értéket meghaladó kivásárlások száma (1 darab) megfelel az elmúlt években kialakult trendnek, az 5-15 millió eurós tranzakciók ugyanakkor az idén eddig nem játszottak szerepet a piacon.

A korai fázisú befektetések (early stage) érték szerinti súlya alacsony, míg a kivásárlások értéke emelkedett. Az egyesület az idén 17 kiszállást regisztrált, ami közel azonos a tavalyi 20-szal. A leggyakoribb exit típus az idén a menedzsmentnek, illetve a tulajdonosoknak történő eladás (sale to management / buy back) volt (7 darab), ugyanakkor továbbra is jelentős a stratégiai befektetőnek történő értékesítés (5 darab).

Az MKME az év végére a tavalyinál több exitet vár, leírásról az egyesületnek nincs tudomása. Tzvetkov Julián szerint a hazai piac bővülésének feltétele, hogy minél több cég alkalmas legyen a kockázati tőke fogadására.

Javier Echarri elmondta: az amerikaihoz képest viszonylag új és kicsi európai piac dinamikusan fejlődik. Az utóbbi két év kiváló volt az európai kockázatitőke-piac szempontjából, rengeteg új befektetés és exit született, a befektetők jó megtérüléseket értek el, csupán a források gyűjtésében érzékelhető némi lassulás, de a főtitkár 2006-ra e téren is változást vár.

A kockázati tőke jellemzően legalább tíz évre létrejövő alapokban működik, amelyek 15-20 befektetést eszközölnek, ennek révén kockázatuk csökken. A befektetett tőke hozamát a cégek hosszú távú értéknövekedése adja. A nagyobb magánalapok átlagos megtérülése Európában az elmúlt húsz évben 12-12,5 százalék volt, s ez a mérték Javier Echari szerint a következő években is megmarad.

A kockázati tőke likvid eszköz, gyorsan átcsoportosul oda, ahol magasabb a hozam - mondta a főtitkár. Közép-Kelet-Európában az olcsó vállalati hitelek konkurenciát támasztanak a magántőke-befektetéseknek, egyes országokban pedig a versenyeztetés hajtja fel az árat (például pályáztatás a privatizáció során).

A magántőke-befektetők a befektetés mérlegelésekor figyelembe veszik, hogy az adott országban milyen a pénzügyi- és a versenykörnyezet, a szabályozás, a gazdasági mutatók, továbbá, hogy az egyes vállalatok növekedési potenciálja milyen, érettek-e az ilyen típusú befektetések fogadásához.

A főtitkár elmondta: az EVCA tanulmányt készített a kockázati tőke társadalmi-gazdasági hatásairól, hogy felmérje, a 25 tagállamban a pénzbefektetésen túl milyen szerepe van az iparágnak. Ebből kiderül: a kockázati tőke iparág Európában évente legalább 1 millió új munkahelyet hoz létre, s jelenleg mintegy 6,5 millió embert foglalkoztat.