Javult a lakossági konjunktúra index

2006.01.05. 11:55

Nőtt az Ecostat lakossági konjunktúra indexe 2005 utolsó negyedévében. Az index 45,5 százalék volt, ez 3,1 százalékos emelkedés negyedéves összevetésben. Utoljára 2002 első félévében volt a mostaninál kedvező a bizalmi mutató. A háztartások többsége kedvezően ítéli meg saját anyagi helyzetét, és az ország gazdaságát a következő négy évben. A felmérés szerint azonban a háztartások többsége nem tud megtakarítani.

Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2005 negyedik negyedévében 45,5 százalék, ami 3,1 százalékpontos növekedés a harmadik negyedévi értékhez képest - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet csütörtökön. A konjunktúra-index javulásában valamennyi összetevő pozitív szerepet játszott, mindegyik részindex értéke növekedett.

A bizalmi mutató utoljára 2002 első három negyedévében volt a jelenleginél kedvezőbb. A lakosság bizalmi mutatója 2003 második felétől javuló tendenciát követ. Az Ecostat a hosszú trend, valamint a kedvező gazdasági előrejelzések alapján 2006 első felében a lakossági bizalom további javulásával számol. A háztartások többsége optimistán ítéli meg saját pénzügyi helyzetének és az ország gazdasági állapotának alakulását a következő egy évben.

A novemberi felmérésben a háztartások mintegy hattizede értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 20 százalékuk rossznak, további 4 százalékuk nagyon rossznak. A családok 15 százaléka háztartásának anyagi helyzetét jónak minősítette.

A lakosság közel fele, 46 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel korábbi állapothoz képest. Javulásról a megkérdezettek 18 százaléka számolt be. A háztartások egyharmadának romlott az anyagi helyzete az elmúlt egy évben, közülük 9 százalék jelentős romlásról számolt be. A háztartások 2005 végén pozitívabb várakozásokkal fordultak a jövő felé, mint ahogy az elmúlt évüket látták.

A lakosság szűk egynegyede tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartása pénzügyi helyzete. Összességében az optimista háztartások aránya magasabb, mint a pesszimistáké. A háztartások 25 százaléka kis mértékű javulást vár pénzügyi helyzetében, stabilitásra pedig háromtizedük számít. A bizonytalanok aránya 19 százalék.

A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2005 negyedik negyedévében - saját bevallásuk szerint - 163.762 forint volt. Ennek alapján az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem elérte a 64.880 forintot.

Az ország gazdasági helyzetének megítélése kedvezőbb volt novemberben, mint az év korábbi hónapjaiban, de a válaszok összességében továbbra is negatív megítélést tükröznek. A háztartások négytizede látja úgy, hogy romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban. Javulást a lakosság egynegyede tapasztalt, további 25 százalék úgy látja, hogy nem történt említésre méltó változás a hazai gazdasági helyzetben.

Fotó: MTI
A családok többsége nem tud megtakarítani

A jövő megítélésében lényegesen derűlátóbbak a háztartások, több mint egyharmaduk optimista, 32 százalékuk kisebb mértékű javulást prognosztizál az ország gazdasági életében. A válaszadók egynegyede gondolja azt, hogy 2006 novemberében rosszabb helyzetben lesz az ország, mint 2005 végén volt.

A munkanélküliség növekedésétől való félelem összességében csökkent a lakosság körében. A háztartások 43 százaléka számít növekvő mértékű munkanélküliségre, míg csökkenést a megkérdezettek 23 százaléka vár, és 24 százalékuk véli úgy, hogy a foglalkoztatásban nem történik érdemi változás a következő évben.

Az inflációt illetően a felmérésből az derül ki, hogy a lakosság általában nagyobbnak tartja a pénzromlás mértékét a ténylegesnél. Tavaly év végén a lakosság fele számított arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben. A családok egynegyede véli úgy, hogy nem fog változni az infláció üteme, alacsonyabb mértékű áremelkedésre pedig összesen 16 százalékuk gondol.

A felmérés szerint a háztartások többsége nem tud megtakarítani, 47 százalékuk állítja, hogy éppen csak megélnek jövedelmükből. Minimális mértékű megtakarításra a családok 27 százalékának nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze 2 százalékukra jellemző. A családok 13 százaléka tartalékait éli fel, további 8 százalékuk elindult az eladósodás útján.

A háztartások 30 százaléka nem tervez nagyobb kiadást 2006-ban, 22 százalékuk egy jelentősebb kiadást említett. A leggyakrabban említett tervezett kiadás a belföldi utazás, a ház- vagy lakásfelújítás valamint a gyermekek iskoláztatása. Lakóingatlan vásárlását vagy építését a háztartások 6 százaléka tervez egy éven belül.

KAPCSOLÓDÓ CIKK