Tovább koncentrálódik a kiskereskedelem

A kiskereskedelmi piac további koncentrációja, a láncok vidéki lefedettségének növekedése, a hazai tulajdonú társaságok folytatódó, lassú térvesztése és a regionális beszerző hálózatok terjeszkedése várható a magyarországi kiskereskedelmi piacon.

Két éven belül a kiskereskedelmi piac szereplőinek száma érezhetően csökken, s a piac koncentrációja annak ellenére növekszik, hogy az már majdnem elérte a nyugat-európai arányokat - ismertette Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. kockázat-kezelésért felelős igazgatósági tagja, legfrissebb elemzésükből.

Hozzátette: Nyugat-Európában és Magyarországon az ágazat árbevételének közel 75-85 százaléka összpontosul a tíz legnagyobb piaci szereplőnél. Számuk mégis tovább csökkenhet. A már megtelepedett kereskedelmi láncok egy része távozik majd, mivel a szükséges üzemméretet el nem érő cégek veszteséget termelnek, a helyi tulajdonú láncoknak pedig nem áll megfelelő mértékben rendelkezésére a növekedéshez szükséges tőke, s e cégek ezért kényszerülnek kivonulásra vagy összeolvadásra.

A trend jól követhető az egész régióban - mondta Kozma András. Csehországból a Julius Meinl után az Edeka is távozott a piacról - a Meinl 56, az Edeka pedig 38 üzletet adott el. A Szlovákiából kilépő Louis Delhaize-csoport érdekeltségeit a Billa vette meg, ami viszont Magyarországról távozott 2002-ben, üzleteit a Sparnak adva el. Csehországot és Szlovákiát is érinti az a megállapodás, miszerint a Carrefour kivonul mindkét országból, és érdekeltségeit a Tesconak adja át. A régió egészében a Tesco szeretne a legjobban terjeszkedni, Lengyelországban megvette a Julius Meinl ottani üzleteit, a lengyel Carrefour pedig az Ahold 12 hipermarketjét.

Magyarországon is hasonló folyamat játszódik le: a Billa után a Kaiser's is távozott és a német Tengelmann csoport is kiszállt magyarországi érdekeltségei egy részéből. A hitelbiztosítónál a folyamat erősödésére számítanak: "nem lennék meglepve, ha Magyarországon 2006-ban újabb, hasonló bejelentésekről olvashatnánk, hiszen nem egy kiskereskedelmi cég forgalma és üzleteinek száma alulmúlja azt a méretet, amit a Carrefour feladott Csehországban és Szlovákiában - mondta Kozma András.

A magyar piacon a kivonulási trendet a Lidl megjelenése törte meg: a cég hálózatvásárlás helyett, zöldmezős beruházással jelent meg. A Lidlt agresszív árpolitika és a vidéki, kevésbé ellátott területekre való koncentrálás jellemzi, ami a nemzetközi láncok mellett, leginkább a CBA és a COOP piacait veszélyeztetheti.

A szakember szerint kérdés, mely cégek vonulnak ki. Az Euler Hermes előrejelzése szerint nagy valószínűséggel a kiskereskedelmi lista középső-alsó harmadából kerülnek majd ki ezek a nyilvánvalóan, pénzügyileg kevésbé sikeres cégcsoportok.

A folyamat kedvezőtlen hatással lehet a hazai élelmiszeriparra is. A cégek között jelentős különbségek vannak a beszerzési politikát illetően, a Lidl például több mint 80 százalékban nem magyar beszállítókkal dolgoztat, s hasonló beszerzési politikát folytat, a magyar piacon jövőre esetleg megjelenő Aldi is. Az ellenkező végletet a francia tulajdonú láncok képviselik, amelyeknél a magyar beszállítói arány 65-80 százalék - mondta Kozma András.