Dől a pénz a magyar filmgyártásba

Vágólapra másolva!
A magyar mozikkal ellentétben a filmgyártásban egyre jobbak a perspektívák: mind több forrásból lehet pénzt szerezni, újabb filmstúdiók nyílnak és külföldiek is egyre gyakrabban adnak megbízást a magyar szakembereknek.
Vágólapra másolva!

A 2004-es filmtörvénnyel elfogadott - a magyarországi gyártási költségek után igényelhető 20 százalékos adó-visszatérítéssel ösztönzött - támogatási rendszer hatására ugrásszerűen növekedett a filmgyártásra fordított összeg: 2003-ban 1-1,5 milliárd, 2004-ben 7,5 milliárd, 2005-ben pedig 22,2 milliárd forint értékben kaptak megrendeléseket a magyar filmes vállalkozások.

A Nemzeti Filmiroda az idén további bővülést vár, év végére meghaladhatja a 30 milliárdot a filmgyártásra költött pénz. A legtöbbet, 11 milliárdot a bérmunka-produkciók tették ki, 5-5 milliárdot a magyar részvételű bérmunka és a magyar filmek, valamint 1,2 milliárdot a televíziós sorozatok. Tavaly a Filmiroda az itt elköltött összeg alapján 167 filmalkotás után állított ki összesen 2,8 milliárd forintról adóigazolást, tehát tavaly ennyi közvetett állami támogatásban részesült a filmipar.

A filmes lobbi jól működött, hiszen az új támogatási rendszeren kívül a Magyar Fejlesztési Bank a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának keretében az audiovizuális fejlesztésekhez - köztük stúdióépítésekhez - kapcsolódóan kedvezményes kamatozású hitelt biztosít. (A hitel 1-5 milliárd forint lehet, a futamidő legfeljebb 15 év.) Többéves vajúdás után az év elején megszavazta a parlament, hogy a Mafilm Rt. az ÁPV Rt.-től pénzbeli térítés nélkül átkerüljön a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz (MMK), egy vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényen (aranyrészvényen) kívül, amely az állam tulajdonában marad.

A Magyar Filmlaboratórium Kft. is közalapítványi tulajdonba kerül ily módon, kivéve egy állami, 100 ezer forint névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító üzletrészt. (Az ÁPV Rt. csak vagyonkezelői jogokat adott volna a közalapítványnak vagy a teljes privatizációt támogatta volna, hiszen az MMK-nak nincs forrása a filmgyár fejlesztésére.) A vagyonátadásról, az állami képviselet mértékéről azonban még nem született megállapodás a pénzügyi, a kulturális tárca és az MMK között. Az erről szóló kormányrendelet elfogadása az országgyűlési választásokig meglehetősen kérdéses. Az MMK-t sürgetné az idő, hiszen addig állnak a Mafilm-stúdiók fejlesztéséről kezdett befektetői tárgyalások is az olasz Cinecittá, a német Bavaria filmstúdiók üzemeltetőivel és a Babelsberg Film GmbH-val.

A fejlesztés pedig elodázhatatlan, hiszen hamarosan versenytársai lesznek a Mafilmnek: több magánfilmstúdió építése elkezdődött vagy kezdődik az idén. A Mafilm-stúdiók korszerűsítésére, felszerelésére legalább ötmilliárd forintot kellene fordítani. A befektető használhatná az infrastruktúrát és saját produkciókat hozhatna a Mafilmhez, de tulajdonjogokat nem kapna.

Várhatóan tavasszal megnyílnak az első magánstúdiók (Stern Filmstúdió és Média Center) Pomázon (létrehozásuk első üteme 1,2 milliárd forintba kerül). Ha nem csúszik tovább az átadás, akkor ezeket is bérbe vennék a 15 millió euró költségvetésű, Alpha Numeric című thriller készítői - tudta meg a NAPI Gazdaság Sipos Kornéltól, a Laurin Film Kft. ügyvezetőjétől. A film Winona Ryder, Val Kilmer és Dennis Hopper főszereplésével készül angol és a Laurin Film mintegy 20 százalékos részvételével, magyar koprodukcióban.