Megállapodás az uniós költségvetésről

A tagállamok korábbi egyezségéhez képest 4 milliárd euróval nagyobb költségvetésből több jut az európai oktatási programokra, fejlesztésre, valamint a kis- és közepes vállalkozásokra.

Több mint hétórás tárgyalást követően kedden este megállapodásra jutott az Európai Parlament delegációja a tagállamokat képviselő osztrák soros elnökséggel a 2007-2013-as uniós költségvetésről.

A hét évre szóló közösségi büdzsé így 4 milliárd euróval nagyobb lesz, mint az uniós állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozóján javasolt 862,3 milliárd eurós keret.

A parlament korábban 12 milliárd pluszt követelt, így is sikerült azonban elérnie, hogy lényegesen több jusson a lisszaboni stratégia megvalósítását segítő programokra, így például a kutatásra, fejlesztésre, a transzeurópai hálózatokra, a kis és közepes vállalatok támogatására és az oktatásra. Jelentősen, 1 milliárd euróval emelkedett az unió külpolitikájának költségvetése is.

A 4 milliárd eurós többletből 2 milliárd az unió hagyományos bevételi forrásai számítási szabályainak módosításából, a másik kettő pedig a sürgősségi alapból és a szolidaritási eszközből jön.

Ezenfelül 2,5 milliárd euróval emelték az Európai Beruházási Bank garanciaalapját. Az EIB így 1-1 milliárd euróval többel finanszírozhatja a fejlesztési, valamint a kis- és közepes vállalatokat támogató programokat, és félmilliárddal több jut a transzeurópai hálózatokra is.

A parlament és a tagállamok képviselői arról is megállapodtak, hogy 2009 végén értékelik a költségvetés és az intézményközi egyezség tapasztalatait, és ebbe bevonják az abban az évben újraválasztandó Európai Parlamentet is.

A megállapodás arra is kitér, hogy javítani kell a közösségi források tagállami felhasználásának minőségét, valamint a programok és a költségvetés végrehajtását, ezenkívül biztosítani kell az unió külső tevékenységeinek demokratikus ellenőrzését is.

Az intézményközi egyezséggel elhárult annak a veszélye, hogy megállapodás híján évenként kelljen jóváhagyni az unió rövid távú költségvetését. Ennek kiszámításánál ráadásul az új tagállamoknak jóval kedvezőtlenebb, korábbi hosszú távú büdzséből kellett volna kiindulni.