Európai alapkamat-emelést vár a piac

2006.06.01. 13:53
Frankfurt - tavaly lassult az euróövezet gazdasági növekedése

Habár tavaly a második félévben erősen lassult a fejlődés negyedévről negyedévre, éves összehasonlításban az utolsó negyedévi volt a leggyorsabb ütemű a négy negyedév közül az euróövezetben. A tavalyi harmadik negyedévben 1,6 százalékkal, a második negyedévben 1,1 százalékkal, az első negyedévben 1,2 százalékkal bővült az euróövezeti GDP, rendre az egy évvel korábbihoz képest.

Az utolsó negyedévben azonban a külkereskedelem már nem adott elég húzóerőt: az euróövezeti kivitel az utolsó negyedévben csak 0,7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévi 2,7 százalékos többlet után, rendre az előző negyedévhez képest, és az egy évvel korábbihoz viszonyítva is lassult a fejlődés: 4,9 százalékosra a harmadik negyedévi 5,0 százalékos ütemről. Az import is visszaesett, de növekedésének üteme meghaladta az exportét: 1,3 százalékkal nagyobb volt a behozatal, mint a harmadik negyedben. 

A beruházások növekedése is lassult a harmadik negyedhez képest: 0,3 százalékra 1,0 százalékról, és az egy évvel azelőttihez viszonyítva is gyengült a növekedés: 2,7 százalékos a harmadik negyedévi 3,1 százalékról, jelezve, hogy a GDP-növekedés e fő forrásának bizonytalanságát. Így a negyedév eredményét könnyen lehúzta a lakossági fogyasztás, amelynek bővülése az utolsó negyedévben 0,1 százalékra csökkent a harmadik negyedévi, akkor is igen szerény, 0,5 százalékos ütemről. Az egy évvel azelőttihez viszonyítva a lakossági fogyasztás 1,1 százalékkal volt több az euróövezetben az utolsó negyedévben, a harmadik negyedévi 1,8 százalékos többlet után.

Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,0 százalékkal nőtt 2004-ben. 2003-ban 0,5, 2002-ben 0,85, 2001-ben 1,59, 2000-ben 3,48, 1999-ben 2,81 százalékos volt a növekedés.

Négy éve a legalacsonyabb munkanélküliség

Fotó: EPA
Japánban 4,1 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban

Az euróövezet tagországaiban négyéves mélyponton, 8,0 százalékon maradt a munkanélküliség áprilisban. Az EU 25 tagországában is változatlan volt az átlagos arány, 8,3 százalékon. Az euróövezetben márciusban is 8,0 százalékos, februárban 8,1 százalékos, januárban, 8,2 százalékos, decemberben 8,3 százalékos, tavaly áprilisban 8,7 százalékos volt az állástalanok aránya.

A 25 tagországban márciusban is 8,3 százalékos, februárban 8,4 százalékos, januárban és decemberben 8,5-8,5 százalékos, tavaly áprilisban 8,9 százalékos volt az állástalanok aránya, a legújabb felülvizsgálatok szerint. Magyarországon 7,4 százalékos munkanélküliséget tart nyilván az EU statisztikai hivatala áprilisról, ugyanannyit, mint márciusról. Az euróövezetben 2004 óta folyamatosan csökken a munkanélküliség. Áprilisban az euróövezetben 11,6 millióan voltak állás nélkül a márciusi 11,8 millió és a februári 12 millió helyett, az egész EU-ban 18 millióan a márciusi 18,2 millió és a februári 18,4 millió helyett.

Japánban 4,1 százalékos, az Egyesült Államokban 4,7 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban, csakúgy, mint márciusban, az EU statisztikai hivatala szerint.

Áprilisban 17 EU-tagországban csökkent a munkanélküliség - éppúgy, mint márciusban -, és hét országban nőtt - márciusban csak hat országban - a munkanélküliség az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növekedés az egy évvel korábbihoz képest Cipruson (6,3 százalékra 5,2 százalékról), Máltán (8,5 százalékra 7,3 százalékról), Szlovéniában (7,0 százalékra 6,2 százalékról) és Luxemburgban (4,8 százalékra 4,4 százalékról) volt. A legkisebb állástalanságot Hollandiában (3,8 százalék a márciusi 3,9 százalék után), Dániában (4,3 százalék, változatlan), Írországban (4,3 százalék, változatlan), a legnagyobbat Lengyelországban (16,5 százalék a márciusi 16,8 százalék), Szlovákiában (15,5 százalék a márciusi 15,3 százalék után) és Görögországban (9,6 százalék) mérték áprilisban.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK