Teljes kártalanítást csak a kiirtott állatok tulajdonosai kapnak Az úgynevezett közvetlen károkra járó - összesen egymilliárd forintos, a piaci ár száz százalékát kitevő - kártalanítást külön alapból elégítik ki. A kifizetések alapját az állatorvosok által készített jegyzőkönyvek jelentik. Vita esetén a szárnyasok tulajdonosainak joguk van fellebbezéshez, kérhetnek szakértői véleményt is, de ezzel a lehetőséggel eddig senki sem élt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott igényeket a kincstár 30 napon belül fogja kiutalni.
A közvetett károk esetén már jóval nehezebb a helyzet - tudtuk meg Dékány Andrástól, az FVM szóvivőjétől.. A kényszer-intézkedések számos olyan állattartót érintenek, akiknek ugyan nem irtották ki az állományát, de a szállítási tilalom miatt kár érte őket.
Hiába nyilvánvaló a kár és a kényszer-intézkedések közti okozati összefüggés, az EU jogrendje ezt a kategóriát nem ismeri el kártérítés tárgyaként. Brüsszel kizárólag a termelés-csökkentési kiadásokhoz hajlandó hozzájárulni. A tenyészállomány és a keltetőtojások megsemmisítése csökkentené a túltermelést, így az EU számára üdvös cél. A takarmány-támogatás, és a készlet-finanszírozás viszont ellentétes a távlati célokkal, ezért támogatást sem szívesen nyújtanak hozzá.
A közvetett károknál további gondot okoz, hogy nehéz megállapítani a károsult személyét. Egész láncot alkotnak azok, akiket veszteség ért - a termelőtől, a feldolgozón át, a kereskedőig, sőt akár a fogyasztóig. A sor tehát meglehetősen hosszú.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ágazatban - az áru jellege miatt - ritkák az előre rögzített szerződések, a kártérítések alapja pedig szilárd kell, hogy legyen, hiszen azt közpénzből osztják.
A madárinfluenza által Európa-szerte okozott, jelentős károk miatt a tagállamok a szigorú szabályozás részleges enyhítését indítványozták.
A Magyarország által igényelt hatmilliárdos keretet hétfőn bírálhatják el Brüsszelben. A tárgyalások jelenlegi állása szerint egyelőre 1,5 milliárd forintnyi kárt ismer el az EU. Az Unió feltételül szabta, hogy a támogatást nem lehet burkolt piaci támogatásra fordítani, és eredménye nem lehet kapacitás-bővítés, hiszen már így is túltermelés van baromfihúsból Európában.
Az esetleges jóváhagyást már kész rendeletek várják - tudtuk meg a szaktárca sajtófőnökétől. A keretösszegre különféle jogcímekkel pályázhatnak a gazdálkodók, veszteségüket hűtőházi túltárolással, a tenyésztés visszafogásával, keltetőtojások megsemmisítésével indokolhatják. Reményeik szerint a feldolgozók számára is lesz keret a munkaerő megtartására, járulékaik csökkentésére.
A Baromfi Terméktanács pénteki küldöttközgyűlésén a képviselők a károk mielőbbi enyhítését sürgették, mert segítség nélkül az ágazat nagy része csődközeli helyzetbe kerül.