Csehországban is kamatemelésről döntöttek

A cseh jegybank szerdán váratlanul 25 bázisponttal emelte irányadó kamatát, a kéthetes repót, amely így 2,5 százalékra emelkedett.

A kamatemelés lehetősége a pénzpiaci szereplők szerint mindazonáltal a levegőben volt már, miután a térségben Magyarország és Szlovákia is kamatot emelt.

Legutóbb július végén emelte a kamatot a cseh jegybank, akkor is negyed százalékponttal (25 bázisponttal) 2,25 százalékra. Előtte tavaly októberben volt emelés.

A kamatdöntés 5:2 szavazati aránnyal született, Zdenek Tuma banki kormányzó sajtóértekezletén elmondta, hogy az emelés összhangban volt a jegybank várakozásaival: a magasabb augusztusi infláció és az államháztartási helyzet az inflációs kilátások fő kockázatai, amelyeket a belpolitikai helyzet sem támogat - hangsúlyozta.

Csehországban augusztusban átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a júliusi, 0,4 százalékos havi drágulás után, de 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly augusztusban, a júliusi, 2,9 százalékos tizenkét havi infláció után.

A bank a jövő év júniusára 2,8-4,2 százalék között várja az inflációt, a jövő év decemberére pedig 3,3-4,7 százalékra, vagyis az infláció emelkedésére számít.

Az infláció az idén 2,6 százalék körül lesz a tavalyi 1,9 százalékot követően. A központi bank folyamatos célja 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékpontos tűréssel.

Inflációs nyomásra utal a költségvetés várható alakulása is. A cseh központi költségvetés hiánya tavaly 56,4 milliárd korona volt a tervezett, 83,6 milliárd korona helyett. Az idei költségvetést 74,4 milliárd koronás hiánnyal hagyták jóvá. Azonban a központi költségvetés hiánya jövőre 160-170 milliárd koronára ugorhat, figyelmeztetett még a nyáron Vlastimil Tlusty, az új cseh pénzügyminiszter.

A Tlusty idézte számok a jövőre becsült cseh GDP 4,8-5,1 százalékénak felelnének meg, vagyis Csehország erősen eltérhet a fokozatos deficitcsökkentés programjától. A pénzügyminisztérium legutóbbi, óvatos becslése 3,94 százalékos hiányt valószínűsített a jövő évre, a 3,3 százalékos kormányzati cél helyett. Most felülvizsgálják a jövő évi költségvetési tervet, mielőtt e hónap végén a kormány elé terjesztik.

Mindenesetre egyelőre nem tervezi hivatalos euró-bevezetési céldátum kijelölését Csehország számára Mirek Topolanek, az új cseh miniszterelnök. Az előző cseh kormányzat elvileg a 2010-es bevezetést jelölte meg célul, de Topolanek úgy véli, hogy erre nincs lehetőség sürgős költségvetési és munkaügyi reformok nélkül.

Az Európai Bizottság a legutóbbi, májusban kiadott tavaszi előrejelzésében GDP-arányosan 3,2 százalékos teljes államháztartási hiányt valószínűsített Csehországnak erre az évre, és 3,4 százalékosat jövőre.
Tavalyról 2,6 százalékos hiányt tart nyilván az EU-bizottság. Az euróövezeti küszöb legföljebb 3 százalék.

A gazdasági növekedést az idei év egészére 6,0-7,2 százalékra teszik jelenleg, ez magasabb, mint a tavaszi előrejelzésben közölt 5,4-6,9 százalék. A jövő évre jelenleg 3,8-6,4 százalék közti növekedést várnak, ami némi lassulást feltételez.

Reálértékben 6,1 százalékkal nőtt tavaly Csehországban a hazai össztermék (GDP), nominálértékben 2,931 billió cseh koronára. A rendszerváltás óta ez a legjobb eredmény.