A monetáris tanács a szigort támogatta

A monetáris tanács szeptemberi kamatdöntésén a tagok 11-2 arányban támogatták a szigorúbb, 50 bázispontos kamatemelést. A döntés nyomán 7,75 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat. Az elemzők többsége 25 bázispontos szigorítást prognosztizált.

A Monetáris Tanács (MT) szeptember 25-én tartott legutóbbi kamatdöntő ülésén a 13 jelenlévő tag 11:2 arányban szavazott az 50 bázispontos kamatemelés mellett - áll az MT ülésének rövidített jegyzőkönyvében, amelyet pénteken tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A tagok kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy monetáris szigorításra van szükség. Szavazást 50 és 25 bázispontos kamatemelésről tartottak, a tagok 11 főnyi többsége az 50 bázispontos emelésre vokolt. A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 7,25 százalékról 7,75 százalékra nőtt szeptember 25-től. A testület október 24-én tárgyal ismét a kamatokról, a piacon 25-50 bázispontos emeléssel számolnak.

A közlemény szerint a tanács áttekintette és értékelte az augusztusi inflációs jelentés óta eltelt időszak gazdasági adatait, és a pénzügyi piacokról kapott információkat. A többség szerint az augusztusi infláció és a második negyedévi bérstatisztika erősödő inflációs nyomásra utal a magyar gazdaságban. Ez részben a tavalyinál gyengébb forintárfolyammal, részben a romló inflációs várakozásokkal függhet össze a testületi vélemény szerint. A határidős üzemanyagárak vártnál kedvezőbb alakulása a nemzetközi piacokon csak részben tudta ellensúlyozni a középtávú inflációs kockázatok emelkedését.

A testület foglalkozott a magyar állampapírokat és a forintárfolyam kockázatát érintő befektetői hangulatváltozással. A többség arra a következtetésre jutott, hogy - feltehetően az elmúlt hetek belpolitikai eseményeinek hatására - a befektetők körében Magyarország kockázati megítélése romlott, a befektetők a korábbinál kevésbé látják biztosítottnak a konvergenciaprogram megvalósulását.

Néhány döntéshozó úgy látta, hogy az inflációs veszély most nem indokolna emelést - vagy legfeljebb csak 25 bázispontosat -, de nőtt a költségvetési kiigazítás megvalósulását fenyegető kockázat. Emiatt nőtt a befektetők által elvárt forintkockázati felár, ezért kamatemelésre van szükség. A bizonytalanabbá vált befektetői légkörben a testületnek határozott iránymutatást kell adnia a befektetői bizalom megőrzése érdekében.

Mások a megemelkedett inflációs kockázatokkal és a szeptemberi belpolitikai események által megnövelt kockázati felárral indokolták az 50 bázispontos emelés szükségességét. A kamatemelési sorozat befejezésének előfeltétele többek szerint a középtávon várható célinfláció 3 százalékos szintje. Mivel a tanács augusztusi helyzetértékeléséhez képest nem történt kedvező irányú változás sem az inflációs kilátások, sem a befektetői hangulat alakulásában, a kamatemelési ciklus lassítása még nem lenne időszerű. 50 bázispontnál kisebb mértékű emelés a jelenlegi helyzetben bizonytalanságot okozhatna, az inflációs cél melletti elkötelezettség lazulását sugallhatná.

Két tanácstag - Bihari Péter és Kádár Béla - a 25 bázispontos kamatemelés mellett érvelt. Az elmúlt hónapok kamatemeléseinek az inflációra gyakorolt hatása még nem mérhető fel véleményük szerint, így indokolt lehet a kamatemelési ütem lassítása. A befektetők bizalma Magyarország iránt várhatóan ismét erősödésnek indul a két tanácstag szerint, amit a konvergenciaprogram brüsszeli fogadtatása, valamint az egyensúlyi mutatók 2007-ben valószínűsíthető javulása gyorsíthat. Az MNB inflációs és konjunkturális előrejelzései alábecsülik a fiskális intézkedések növekedést fékező hatását és túlbecsülik az inflációt, emiatt fennáll a túlszigorítás veszélye. Bár a szigorítás elkerülhetetlen, nincs ok egyszerre meglépni a szükséges mértéket, az év hátralevő részében lesz még mód további emelésre, ha szükségessé válik.