Ma vitáznak a vizitdíjról

2006.10.18. 9:14

A mai kormányülésen három, az egészségügyet érintő javaslat lesz napirenden: a vizitdíjról szóló előterjesztést, a művi meddővé tételről szóló tervezetet, valamint a biztosítási csomagok kialakítását lehetővé tevő elképzeléseket vitatják meg a miniszterek.

A kormány döntését megalapozó legfrissebb tanulmányok a 300-600 forintra tervezett vizitdíj kapcsán megjegyzik, hogy a co-paymentet a huszonöt uniós tagországból mindössze nyolcban nem alkalmazzák, a régi tagállamok közül Anglia, Hollandia és Spanyolország nem vezette be, írja a Napi Gazdaság. A szerzők különbséget tesznek a kötelező és fakultatív co-payment között: az előbbi esetben fizetés nélkül a szolgáltatás nem hozzáférhető, az utóbbinál valamilyen többletszolgáltatás vehető igénybe a részben vagy egészében igénybevétel-arányos díjat fizető biztosított által.

A co-payment melletti érvek szerint az egészségügyi szolgáltatások ingyenessége értékteleníti azokat a betegek szemében, így pazarlásra ösztönöz. A tanulmányok extrém példákat is említenek: bizonyos esetekben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet útiköltséget a betegnek, hozzátartozójának. Az ellenérvek közül szintén érdemes kiemelni azt, amelyik szerint az orvos-beteg találkozások egy részét az orvosok generálják, például a beutalókkal. Ezzel együtt a dokumentum nemzetközi példák alapján arra jut, hogy az önrész növelése minden esetben csökkentőleg hatott a keresletre, ugyanakkor semmilyen hatással nem volt a felnőtt lakosság egészségi állapotára.

A példák azt mutatják, hogy a hatás a rendszer bevezetésekor mutatkozik meg: Németországban egyszeri, 5-10 százalékos visszaesést tapasztaltak az ambuláns ellátásokban a co-payment bevezetését követően. Szlovákiában még frissebbek a tapasztalatok, de itt is érzékelhető volt 15-20 százalékos csökkenés.

Idén a tervezettnél 30 százalékkal költ többet az egészségbiztosítási és a nyugdíjalap, együttes hiányuk el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát - szerepel egy, a reform megalapozását szolgáló kormányzati munkaanyagban. Eszerint a tb-rendszer mára kialakult működésmódja a feketegazdaság bölcsőjévé vált. A szerzők összekapcsolják a kis- és középvállalkozási körben tömegessé vált számla nélküli üzleteket a járulékkerülés miatt zsebből zsebbe történő fizetések elterjedésével.

A szakemberek javaslata szerint mihamarabb át kell térni az egyéni számlavezetésre és meg kell valósítani a keresetek 100 százalékos felbruttósítását. A tb-vel kapcsolatos minden járulékfizetés közvetlenül a munkavállalónál jelenne meg. Ugyanígy járnának el minden, az államtól valamilyen pénzbeli ellátásban részesülő állampolgár esetében, azaz minden munkajövedelem - ideértve az őstermelőket, az olimpikonokat is - szja- és járulékkötelessé válna.

KAPCSOLÓDÓ CIKK