Tovább egyszerűsödik a cégalapítás

Vágólapra másolva!
Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat alapján több cég kérheti majd a bejegyzését egyszerűsített eljárással, és az aláírási címpéldányokat a társasági szerződést készítő ügyvéd is elkészítheti, nem lesz kötelező a közjegyzői hitelesítés.
Vágólapra másolva!

A módosító javaslatok célja, hogy még gyorsabb és egyszerűbb legyen a cégalapítás. A törvényjavaslatot még nem terjesztették az országgyűlés elé, várhatóan decemberben fogja tárgyalni a parlament. A hatályos szabályozás szerint cégalapításkor az ügyvéd által készített és ellenjegyzett társasági szerződéssel együtt a vezető tisztségviselőknek közjegyzőhöz is el kell menniük, hogy az aláírási címpéldányukon hitelesítsék az aláírásukat. Tehát az aláírási címpéldány kizárólag közokirat formájában nyújtható be a cégbírósághoz. A tervek szerint azonban a cégalapításal kapcsolatos teendők egy helyen is elintézhetők lesznek: vagy közjegyző készíti a társasági szerződést és az aláírási címpéldányt is, vagy ügyvéd fogja készíteni ezeket az okiratokat. A cégbíróság mindkettőt el fogja fogadni, azonban az ügyvéd által ellenjegyzett aláírási címpéldány nem lesz közokirat, hiszen azt közjegyző nem fogja hitelesíteni.

Csak elektronikus cégeljárás

2008-tól általánossá és kötelezővé válik az elektronikus cégeljárás, már csak elektronikus úton terjeszthetők elő a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmek, és a cégbíróság is kizárólag elektronikus okirat formájában tartja nyilván a cégre vonatkozó iratokat. Szintén elektronikus formában készül majd a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor az a tanúsítvány, amely tartalmazza a bejegyzésre váró cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát és statisztikai számjelét. Ennek megfelelően a cégbíróság is elektronikus úton közli a jogi képviselővel az eljárásban hozott végzéseket, azonban a tanúsítványt, a bejegyző és a bejegyzési kérelmet elutasító végzést írásban is megküldi majd.

Cégbejegyzés két nap alatt

Tovább csökken a cégbírókra nehezedő ügyintézési teher is. A hatályos szabályozás szerint csak az úgynevezett egyszerűsített cégeljárásban (ha a bejegyzést elektronikus úton kérik, szerződésmintát használnak és előzetes névfoglalással is éltek) járhat el önállóan bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző. A javaslat szerint a jövőben a közkereseti és a betéti társaság bejegyzési kérelmének érdemi vizsgálatát akkor is lefolytathatják, ha nem szerződésminta alapján kérik a bejegyzést. A cégbíró előzetes hozzájárulása szükséges azonban a bejegyzést elutasító, illetve az olyan végzések meghozatalához, amelyek ellen fellebbezésnek van helye.

Az egyszerűsített cégeljárás feltételei is változnak. Egyrészt bővülnek a szerződésminták, a javaslat szerint zártkörűen működő részvénytársaságot lehet szerződésmintával alapítani, másrészt ebben az eljárásban akkor is bejegyzik két munkanap alatt a céget, ha nem élt előzetes névfoglalással. Tekintettel arra, hogy a szerződésmintákat a tárca átdolgozta, és jóval rövidebb határidőt rendel az így alapított cégek bejegyzéséhez (az általános bejegyzési határidő 15 munkanap), a jogalkotói szándék az, hogy minél többen alkalmazzák a szerződésmintákat. A változásbejegyzési eljárásban azonban nem lesz helye egyszerűsített cégeljárásnak.

Már a jogszabály elfogadásával rövidülni fognak a változásbejegyzési eljárás ügyintézési határidői. A hatályos rendelkezések értelmében a változásbejegyzési eljárásban a bíróságnak 35 munkanapja van arra, hogy hiánypótlást rendeljen el, és a bejegyzési kérelemről vagy annak elutasításáról 45 munkanapon belül kell döntenie. A módosítás kihirdetésével a hiánypótlásra nyitva álló határidő 20 munkanap lesz, míg a bejegyzésről 30 munkanapon belül döntenie kell majd a bíróságnak.

Nem büntetik a cégeket

Az új társasági törvény 2007. szeptember 1-ig hagyott időt a cégeknek, hogy úgy módosítsák a társasági szerződésüket, hogy az megfeleljen az új törvény rendelkezéseinek. A mulasztó cégeket pedig egyszerűen törölni rendelte a cégnyilvántartásból. Ezt a szigorú követelményt enyhíteni tervezik. A társasági törvényt módosító javaslat szerint ugyanis a határidő eredménytelen lejártakor a cégbíróság figyelmezteti a céget a szerződésmódosítás kötelezettségére, s csak ennek eredménytelensége esetén fog megszűntnek nyilvánítási eljárást indítani.