Átalakulás előtt a hazai lízingpiac

A személygépjármű-értékesítés visszaszorulásával átalakul a lízingszakma. Az eddig döntően lakossági finanszírozásra szakosodott lízingtársaságok egyre inkább a vállalkozások felé fordulnak - áll a Hypo Alpe-Adria Leasing elemzésében.

Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport vezérigazgatója szerint "az elmúlt másfél-két év magyar lízingpiaci trendjei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a személygépkocsi-finanszírozás túlsúlyának fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan, mindinkább előtérbe kerül a termelőgép-, az ingatlan- és a luxuscikk-finanszírozás".

Míg 2005-ben Magyarországon a teljes lízingpiac forgalmának 69 százalékát a személygépkocsi-finanszírozás tette ki, addig a korábbi EU-tagállamokban e szegmens mindössze 25 százalékos részarányt mutat.

A szakemberek szerint ugyanakkor a tendencia egyre sebesebben változik, amit az autópiac visszaesése kényszerít ki. A személygépjármű-üzletág piaci részesedése a 2006. júniusi 65 százalékhoz képest 58 százalékra csökkent a lízingszakmán belül.

A piac szűkülése egyre kockázatosabb finanszírozási konstrukciókat követel meg a szereplőktől, miközben a megtérülési mutatók folyamatosan romlanak. Az értékesítési volumen csökkenésével párhuzamosan egyre több lízingcégnél jöhet el az a pont, ahol a tulajdonosok már nem fogadják el, hogy a verseny révén kialakult alacsony kamatszint mellett irreálisan magas jutalékköltségek mellett tartsák meg pozíciójukat a lízingpiacon.

A magyarországi gép- és eszközlízing furcsa helyzetét mindennél jobban jellemzi az, hogy miközben általános az a vélemény, hogy a többletfedezetet nem kívánó, tisztán eszközalapú finanszírozás óriási lehetőséget jelent a tőkeszegény kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a hazai gyakorlatban a mai napig nem alakult ki a kockázati súlyozású értékesítés.

A hazai kereskedelmi bankok továbbra is a lízinghez képest magasabb kockázatú beruházási hiteleket kínálják a kis- és középvállalatok részére. A banki értékesítési versenyben a lízing diszpreferált: a pénzintézeti üzletkötők az esetek döntő többségében arra vannak ösztönözve, hogy ügyfeleiknek a banki termékkínálatból ajánljanak finanszírozási megoldást, míg a lízing mint alternatíva gépjármű/teherautó-beszerzéskor kerülhet előtérbe, hiszen bármely gép/berendezés- vagy akár ingatlan-lízingfinanszírozás is helyettesíthető egy beruházási hitellel.

Nem véletlen, hogy a gép- és eszközlízing piacon mindeddig nem a nagy banki lízingcégek uralják a piacot. Míg az újautó-finanszírozás területén az első öt lízingcég között egyedül a Lombard Lízing szerepel nem univerzális banki leánycégként, addig az eszközlízing-rangsorban csak a CIB és a Budapest Bank képviseli a nagybanki réteget, míg a piac legnagyobb szeletét kizárólag erre az üzletágra specializált lízingcégek uralják.

Erre azért van szükség, mivel az eszköz alapú finanszírozás kockázatainak csökkentéséhez elengedhetetlen az eszköz másodlagos piacának a biztosítása is.

Épp ezért gyakori, hogy egy-egy üzletágban jelentős piaci súllyal bíró lízingcég - akárcsak a gépjármű-kereskedők esetében - ma már a kereskedő, értékesítő céget is finanszírozza, ám cserében joggal várhatja el, hogy a finanszírozási szerződés felmondása után visszavett gépeket az adott értékesítési hálózat segítségével gyorsan tovább lehet adni.

Bizonyos iparágakban és termékek esetében ugyanakkor a szerény hazai felvevőpiac megköveteli, hogy a területen jelen lévő társaságok az eddiginél jobban használják ki az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket, és a magyarnál lényegesen nagyobb EU-piacra irányítsák azon eszközök másodlagos forgalmát, amelyek itthon egyediségük miatt nem - vagy csak nagy nehézségek árán - tudnának új vevőt találni.