"Orrnehéz" programról vitáztak a szakértők

A magyar gazdaság korábbi, évi 4 százalékos potenciális növekedése várhatóan lassulni fog a fiskális kiigazítás után is, elsősorban azért, mert a foglalkoztatási tartalékok és a vállalatokon belüli munkatermelékenység növelésének tartalékai kimerülőben vannak - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Central European Business Centre (CEBC) konferenciáján.

Hamecz szerint a magyar konvergenciaprogram túlságosan "orrnehéz". Míg a vizsgált külföldi sikeres programoknál az első években a kiadáscsökkentés 50 százalékát hajtották végre, addig nálunk ez az arány 80 százalék. A másik különbség, hogy a külföldi sikeres kiigazításoknál a kiadási oldalon jelentősen visszavettek a szociális kiadásokból, segélyekből, nyugdíjakból - mutatott rá a jegybank igazgatója.

A sikeres külföldi fiskális kiigazítások esetében a bevételi oldalon nem nőttek a munkát terhelő adók, ez Magyarországon éppen fordítva van - hangsúlyozta. Ha az átlagjövedelem százalékában nézzük, akkor az EU 15 országában a munkát terhelő adók aránya 40 százalék, az újonnan csatlakozóknál még alacsonyabb, Magyarországon viszont 50 százalék - ez pedig nem ösztönzi a gazdasági növekedést.

Hamecz István elmondta, hogy a következő inflációs kiadványában a jegybank valószínűleg csökkenti majd 2008-as inflációs prognózisát. Az igazgató szerint ezt indokolja, hogy a korábbi számításaiknál jelentősen alacsonyabb az olaj világpiaci ára, és a forint is erősebb az általuk korábban becsültnél. Úgy vélte, az államháztartás idei hiánya is alacsonyabb lesz a költségvetési törvénybe foglalt GDP-arányos 6,8 százaléknál. A túlteljesítés mértéke szerinte néhány tized százalékpont lehet majd.

A Magyar Nemzeti Bank 2007-ben éves átlagban 6,9 százalékos inflációt várt, 2008-ra pedig 4,1 százalékos fogyasztóiár-indexet jósolt novemberben. Az akkori prognózisban jövőre és 2008-ban évi átlagban 267,3 forintos euró árfolyammal számolt. A jegybanki előrejelzés szerint februárban esedékes az új inflációs jelentés rövidített változatának közzététele, a monetáris tanács ülésrendjétől függően."Ha a magyar gazdaság évente 4 százalékkal nő, akkor az Európai Unió átlagos szintjének 90 százalékára 38 év alatt tudunk felzárkózni, 3,5 százalékos ütem esetén a felzárkózási periódus 60 évre tolódik ki" - mondta Hamecz .

Elemzésében Magyarország alacsony, 60 százalék alatti aktivitási rátáját emelte ki, amely 10 százalékponttal kisebb az EU-átlag 70 százalékánál. A növekedés jelenlegi és jövőbeni lassulásának másik oka, hogy a vállalatokon belüli termelékenység nem javul - tette hozzá.

Harmadik tényezőként említette a beruházási arány alakulását, kiemelve, hogy amíg Magyarországon a GDP 23 százalékát fordítják beruházásra, addig Csehországban és Szlovákiában az arány 25-27 százalék. Ráadásul a magyar beruházási mutatón belül is csökkenő tendenciát jelez a vállalati beruházások alakulása, ami GDP-arányosan a korábbi 14 százalékról 11 százalékra esett vissza 2006-ra.

Garamhegyi Ábel kijelentette, hogy a megkezdett kiigazítási program segítségével kell GDP-arányosan az állam kiadásait 5,5-6 százalékkal csökkenteni 2006-2009 között. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára közölte, hogy amíg a versenyszféra jól teljesít Magyarországon, például az ipari termelés évente 10 százalékkal nő, addig az állam nemcsak a magas államháztartási hiány miatt "húz vissza", hanem az államigazgatás elavult rendszere miatt is. Ebből is következik, hogy az állam által indított strukturális reformok elkerülhetetlenek.

A megindult kiigazítási program következtében GDP-arányosan az állam kiadásait 5,5-6 százalékkal kell csökkenteni 2006-2009 között - fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint második lépésben, 10 éves időszakban, az állami jövedelem centralizációt a jelenlegi 51 százalékról 40 százalékra szükséges mérsékelni.

Az egészségügyben, a közigazgatásban, az oktatásban meginduló strukturális reformok mellett a közösségi közlekedés (tömegközlekedés) reformját említette Garamhegyi.

"A MÁV személyszállítási üzletágának leválasztása például segíthet abban, hogy a vasút jelenlegi 165 milliárd forintos vesztesége csökkenjen" - mondta az államtitkár, a BKV-nál pedig havi 30 millió forint megtakarítást hozhat az elektronikus jegyellenőrző kapuk beállítása a bliccelők kiszűrésével.

Auth Henrik szerint az inflációs csúcs az év első harmadában magasabb lesz a korábban várt 8,4 százaléknál, és valószínűsíthető, hogy a magasabb áremelkedési ütem elnyúlik, és jelenleg még nem látható, hogy az év végére hova csúszik vissza. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta, hogy az inflációs várakozások jelenleg nehezen modellezhetők, ezért az előrejelzések csak feltételesek. A korábban vártnál magasabb infláció elsősorban abból adódhat, hogy a hatósági áremelkedések nagyobbak, és a bérek is gyorsabban emelkednek.

A fiskális kiigazító csomag inflációs hatásait elemezve elmondta: felfelé ható tényező, hogy valamennyi árucsoportban megugrottak az árak, kivéve a feldolgozott élelmiszereket. A szolgáltatási szektor árcsökkenési tendenciája visszafordult, és a bérek gyorsabban emelkedtek a korábban prognosztizáltnál. "Az inflációs várakozások szempontjából a hatósági árak - beleértve az önkormányzati árakat is - vártnál gyorsabb emelkedése okozhat meglepetést" - fogalmazott Auth Henrik.

Az inflációt csökkentő várakozásokat sorolva az alacsonyabb olajárat és a korábban vártnál erősebb forint árfolyamot említette az alelnök, de véleménye szerint ennél is fontosabb tényező az a keresletkorlátozás, amely a csökkenő jövedelmek miatt hat.