Nyaralásról is visszarendelhető a munkavállaló

2007.07.10. 6:51

A nyári szabadságolási szezonban a munkáltatónak és a munkavállalónak is tudnia kell, hogy mikor és mennyi szabadság jár és hogyan kell azt kiadni. Az idén ez azért is fontos, mert április 1-jével változtak a szabadság kiadásának szabályai.

Két gyakori félreértést nem árt az elején tisztázni. Egyrészt a szabadság munkanapra és nem munkaórára jár, függetlenül attól, hogy a munkavállaló 4 vagy akár 12 órát dolgozik. Másrészt a munka törvénykönyve által biztosított szabadság az életkor és nem az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján növekszik.

Alapszabadság

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A szabadság díjazott pihenőidő, ezalatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Távolléti díjként a szabadsága alatt érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a - munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell kifizetni.

Az alapszabadság 20 munkanap, amely életkortól függően emelkedik: 25. életévtől 21, 28. életévtől 22, 31. életévtől 23, 33. életévtől 24, 35. életévtől 25, 37. életévtől 26, 39. életévtől 27, 41. életévtől 28, 43. életévétől 29, 45. életévtől 30 napra.

A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben betölti a fenti életkort. Aki egyidejűleg több helyen áll munkaviszonyban, mindegyik jogviszonyában jogosult szabadságra. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő.

Pótszabadság

Az alapszabadságon kívül törvény garantálja a pótszabadságot a fiatal munkavállalóknak (évi öt nap), a gyermeket nevelő szülőnek, a vak munkavállalóknak (évi öt nap), valamint föld alatt dolgozó, illetve ionizáló sugárzásnak kitett dolgozóknak (évi öt nap). A többféle jogcímen járó pótszabadságok egymás mellet is megilletik a munkavállalót.

A szülők szabadon dönthetnek arról, hogy melyikük veszi igénybe a gyermeke után járó pótszabadságot. A gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK