Profitot hoz a klímaharc az áramcégeknek

2007.08.27. 16:14

Az európai energiaipari vállalatok eurómilliárdos többletprofitokat termelnek az Európai Unió globális felmelegedés elleni harcában, mert az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni hivatott fejlesztéseikért nagyrészt a fogyasztókkal fizettetik meg az árat.

Az erőművek díjmentesen jutottak hozzá azon engedélyekhez, amelyek birtokában sok millió tonna szén-dioxidot bocsáthatnak ki - ezek aktuális ára tonnánként 20 euró körül alakul. A társaságok a környezetbarát átalakítások költségeit a fogyasztókra hárítják, gazdasági szakértők szerint pedig ez a gyakorlat - ami egyébként gazdasági szempontból igazolható - évente körülbelül 20 milliárd euró váratlan profitot biztosít az iparágnak. Az ugyan várható volt, hogy a társaságok a profitmaximalizálás elve alapján fognak viselkedni, de politikailag és morálisan nehéz lesz igazolni, hogy ennyi pénzt csinálnak egy olyan rendszerből, amelyet a szennyező kibocsátások csökkenétésre hoztak létre, vélik az értők.

Mások szerint ez a szám még bagatellizálja is a többletprofit mértékét, mert a kalkuláció a szénalapú erőművekre vonatkozik, és figyelmen kívül hagyja az eleve alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőműveket (például a szél- és atomerőműveket), amelyek ennek ellenére is megkapják a villamos energia szén-dioxid-kereskedelme által duzzasztott árat.

A rendszer első szakaszában a "füstös iparágak" - így az erőművek is - ingyen jutottak a kibocsátást engedélyező egységekhez, és lehetőségük van a kibocsátott mennyiségen felüli egységeket értékesíteni azon cégek részére, amelyek viszont átlépték az engedélyezett határértéket. Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer második szakaszában az áramszolgáltatók továbbra is tisztes profitokat fognak termelni, az azonban nem várható, hogy mindezt zöld technológiákba fogják invesztálni. A jövőre induló második szakaszban az egységek számát csökkentik, zömüket ismét ingyen osztják majd ki, de egy kis részüket aukción értékesítik.

Többen megkérdőjelezik az egységek ingyenességének jogosságát. Az egyik válasz szerint ez egyfajta kárpótlás volt azon erőmű-üzemeltetőknek, amelyek korábban szénerőműbe fektették pénzüket - hiszen az egyre zöldülő energiaszektorban később óhatatlanul értékvesztést kell elkönyvelniük. Egy másik válasz szerint a szabályalkotók ezzel fizették meg azt, hogy a szektor elfogadja a sémát.

A masszív többletprofitról szóló hírek vitát kavartak Hollandiában és Németországban is, de éppen csak kis hullámokat vetettek Nagy-Britanniában, ahol a fogyasztóknak ismétlődően úgy magyarázták a drágulásokat, hogy azok a kínálat szűkösségére vezethetők vissza. Az energiacégek azért is könnyen lenyelhették ezt a hasznot, mert az áremeléseket jól palástolták az emelkedő gázárak és mert az emberek rövid távon sokkal kevésbé reagálnak rosszul a magasabb árakra. Pedig az Eurostat adatai szerint a lakossági villamosenergia-árakban a szén csak mintegy 12 százalékot képvisel Németországban, és 6 százalékot Nagy-Britanniában. Így hát az energiaszolgáltatóknak nehéz lesz megmagyarázniuk és igazolniuk árazási gyakorlatukat a nyilvánosság előtt, vélik egyes szakértők.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK