Megint lehet az ügyvezetővel munkaszerződést kötni

2007.09.04. 6:40

Az elmúlt két évben többször is gyökeresen megváltoztatták a gazdasági társaságok vezetőire vonatkozó szabályokat. Az ellentétes előjelű módosítások végeredménye az lett, hogy szeptembertől visszaáll az eredeti állapot, azaz ismét lehet az ügyvezetővel, illetve az üzletvezetővel munkaszerződést kötni.

Az első társasági törvény (Gt.) 1988-as megalkotása óta szinte folyamatosak voltak az elméleti és gyakorlati viták a vezető tisztségviselői jogviszony minősítését illetően. Az 1997-ben elfogadott, a mostanival szemben régiként emlegett kódex a részvénytársaságok igazgatósági tagjai, illetve a vezérigazgatók kapcsán írta elő korlátozásként, hogy a feladataikat munkaviszony keretében nem láthatják el. A többi gazdasági társaságnál, így a kft-knél és a betéti társaságoknál is gyakran éltek ugyanakkor a cégek a munkaviszony létesítésének a lehetőségével.

A tavaly júliustól hatályos Gt. jelentős változást hozott egyebek mellett a vezetői jogviszonyok kérdésében. Rögzítette ugyanis, hogy a vezető jogait, kötelezettségeit illetően a társasági jogi jogviszony az irányadó, a nem szabályozott kérdésekben pedig a megbízással kapcsolatos rendelkezések alkalmazását írta elő. Ebből egyértelműen következett, hogy a megbízatás a jövőre nézve munkaszerződés alapján egyik társasági forma esetében sem látható el. A félreértések elkerülése végett ugyanakkor a munkaviszony létesítésének a tilalmát konkrétan ki is mondta a törvény. Elismerve azonban, hogy a munkajogi kapcsolat egyik napról a másikra nem számolható fel, megengedte, hogy a meglévő munkaviszonyok a vezetők megválasztásától számított öt évig továbbra is fennmaradjanak.

Az elmúlt bő egy éves időszakban ugyanakkor kizárólag vezetőként volt tilos munkaviszonyt létesíteni, egyéb minőségben (pl. tagként) az üzletvezető és az ügyvezető is jogosult volt a cég tevékenységében munkavállalóként részt venni.

A szabályozási koncepció megváltozásának indokaként hozták fel a szakemberek, hogy a vezető a feladatait önállóan látja el és a saját hatáskörébe eljárva nem utasítható. Ezzel ellentétben a munkaviszonyt alá- és fölérendeltségi kapcsolat, illetve széles körű utasítási jog jellemzi. Érthető tehát, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátása munkajogi keretek közé nem szorítható.

Szeptembertől visszaáll az eredeti állapot

Alig emészthettük meg a munkaviszony-létesítést tiltó szabályokat, máris az ellenkezőjére változott a helyzet. A cégtörvény módosítása keretében fogadta el a parlament azt a szabályt, amely szerint a vezető tisztségviselő jogviszonyára a megbízási szabályok helyett a jövőben a munkaviszonyra irányadó rendelkezéseket is alkalmazni lehet. Érdekes ugyanakkor, hogy a törvényjavaslat előkészítői által készített szakmai indokolás erre a "pálfordulásra" nem ad semmiféle magyarázatot.

A lényeg tehát, hogy szeptember elsejétől az újonnan megválasztott tisztségviselők esetében is lehetőség lesz a vezetői feladatok ellátására munkaszerződést kötni, illetve a tavaly júliusban munkaviszonyban állók esetében sem kell majd az öt év elteltével a munkaviszonyt felszámolni.

Adójogilag a megbízás sem önálló tevékenység

A PM és az APEH napokban megjelentetett közös állásfoglalása szerint a gazdasági társaság vezetője jogszabály alapján választott tisztségviselőnek tekinthető (függetlenül attól, hogy őt a társaság tagjai választják, vagy a társasági szerződésben jelölik ki), ezért a tevékenysége bármelyik fent ismertetett jogviszony keretében végzi is azt, a személyi jövedelemadó szempontjából ún. nem önálló tevékenységnek minősül.

A vezető tisztségviselők a társasági törvényben meghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. Eszerint az alapítóknak már a társasági szerződésben ki kell jelölniük a vezetőket, ezt követően pedig a vezető tisztségviselőket főszabályként a társaság legfőbb szerve választja. A törvény értelmében ugyanakkor a megszerzett vezető tisztségviselői pozíció keletkezéséhez nincs szükség újabb szerződés (megbízási szerződés) megkötésére. A társaságok vezetői ebből következően alapvetően választott tisztségviselőknek minősülnek, így tevékenységük az szja törvény alapján nem önálló tevékenységnek tekinthető. Az adójogi megítélés pedig független attól, hogy a társasági törvényben nem szabályozott kérdésekben a megbízási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Sőt független attól is, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja-e vagy sem.

Ha a társaság tisztségviselője a vezetői tevékenysége ellátásán felül megbízási szerződés alapján egyéb feladatokat is ellát, akkor ez utóbbi tevékenysége adózási szempontból már önálló tevékenységnek tekinthető. A különbségtétel pedig különösen azért fontos, mert a főszabály szerint az önálló tevékenységet folytatók esetén a bevételszerzés érdekében felmerült költségek a jövedelem megállapításakor elszámolhatók.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK