Atomerőműről szavaztatná a népet Fodor

2007.09.11. 14:16

Új atomerőmű építéséről népszavazáson kell dönteniük az embereknek Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint. Az atomenergia jövője is van olyan fontosságú ügy, amibe az embereket be kell vonni - mondta a miniszter egy energiapolitikai konferencián.

Korábban a miniszterelnök is úgy foglalt állást, hogy súlyánál fogva "az a helyes, hogy Magyarországon erről a kérdésről népszavazás döntsön majd". Ugyanis "atomenergiára építve villamos energiát termelni, az nem csak energiapolitikai, hanem ennél sokkal szélesebb értelmű biztonsági és környezetvédelmi kérdés is" - érvelt Gyurcsány Ferenc.

Egy új atomerőmű megépítéséről mint opcióról beszélni kell - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára. Amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése a legfontosabb kihívás, akkor az atomenergia megfelelő opció - jelentette ki a szakállamtitkár, utalva arra, hogy az atomerőművi energiatermelés nem jár szén-dioxid-kibocsátással. 

Számos európai országban az atomenergiát egyre inkább "zöldenergia-fajtának" tekintik, Magyarország azonban nem osztja ezt a véleményt - állította Felsmann. Ugyanis a nukleáris energia egyes fontos környezetvédelmi kérdésekre valóban választ ad, ugyanakkor felvet több más környezetvédelmi, például hulladéktárolási gondot - tette hozzá. A szakállamtitkár szerint meg kell vitatni annak a gyakori környezetvédő felvetésnek a realitását is, hogy a magyarországi áramfogyasztás 38 százalékát adó Paksi Atomerőmű felváltása milyen energiaforrással és milyen közgazdasági, illetve környezetvédelmi áron lehetséges.

A paksi erőmű élettartamának meghosszabítását már megszavazta a parlament, a munkálatok 2010 után kezdődhetnek. A felújítás után Pakson még mintegy 20-25 évig lehetne nukleáris energiát előállítani. Emellett azonban Magyarországnak szüksége lesz egy új atomerőműre is, és az építési előkészületeit sürgősen meg kellene kezdeni - mondta Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Hasonló véleményen van a szaktárca is, a GKM szerint 2020 után elkerülhetetlen lesz új atomerőmű üzembe helyezése. Egy atomerőmű felépítése az engedélyeztetéssel, tervezéssel együtt évtizedes, igen drága projekt, ezért már most gondolni kell a paksi reaktorok leállítása utáni időre. A kormány egyébként középhosszú távon nem számol az atomenergia energiamixből való részesedésének növelésével, vagyis a magyar áramtermelésnek úgy 35-40 százalékát fedezné ilyen forrásból.

A nukleáris energia megítélése Magyarországon kedvezőbb, mint Nyugat-Európában, de ez a megítélés folyamatosan változik - elsősorban a klímaváltozásról érkező hírekkel összefüggésben. A fosszilis energiaforrásokkal (szén, olaj, gáz) szemben gyarapodó fenntartások pozitív irányban változtatták meg az emberek nukleáris energiáról vallott véleményét, és mintha a technológia biztonságosságába vetett hit is erősödne a csernobili tragédia emlékének halványodásával.

Az Eurobarometer 2005-ös adatai szerint az uniós országok közül Ausztriában a legmagasabb az atomenergia békés felhasználását elutasítók aránya: az alpesi országban a megkérdezettek 88 százaléka negatívan viszonyul a hasznosításhoz, míg 8 százalék támogatja azt. Az ellenzők és a támogatók aránya Görögországban 86:9, Cipruson 81:10, Írországban 70:13, Spanyolországban 71:16, Lengyelországban 66:26, Dániában 66:29, Olaszországban 66:30, Németországban 59:38, Szlovéniában pedig 54:44. Más országokban viszont többen támogatják, mint ellenzik az atomenergia hasznosítását. Így például Magyarországon 65:31, Svédországban 64:33, Csehországban 61:37, Litvániában 60:27, Finnországban 58:38, Szlovákiában 56:40, Franciaországban pedig 52:41 arányban vannak többségben a támogatók.

[origo]/MTI

KAPCSOLÓDÓ CIKK