Zöldebb adórendszer védheti a környezetet

2007.09.13. 17:13

A magyar adórendszer "kizöldítésén"dolgozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügykutató Zrt. A szaktárca hangsúlyozza: nem többlet adóterhekről van szó, hanem a rendszer hangsúlyainak megváltoztatásáról. Az úgynevezett "zöld adók" bevételei már jelenleg is a GDP 2-2,5 százalékát teszik ki.

Az adórendszer "zöldítésével" nem új adó(k) bevezetéséről van szó, a közterhek összességükben tehát nem nőnek. A tárca arra keresi a megoldást, hogy távlatilag miként érvényesíthető fokozottan a környezetvédelmi szempont a szennyezők teherviselésében. Az adórendszer környezetkímélőbbé tételének célja az, hogy ne lehessen következmények nélkül terhelni a környezetet - vélekedik zöld tárca. A hagyományos szennyező tevékenységek folytatói ugyanis a legtöbb járulékos költséget a társadalomra hárítják.

Mind egyértelműbb, hogy az üvegházhatás, a savas esők, a levegő és a víz elszennyeződése összefügg az emberi tevékenységgel. A következmények között az árvízi védekezés megnövekedett költségeitől, az egészségügyre fordított egyre nagyobb pénzekig széles skála - ezek a tételek azonban jelenleg nem érvényesülnek az energiahordozók árában, vagy a szennyezők kiadásai között.

Fogyasztáscsökkentés és fejlesztések

A zöld adó sokrétű gyűjtőfogalom, ennek megfelelően az európai országok gyakorlata is színes képet mutat, a modellek között azonban nincs uralkodó változat, mindenhol más hangsúlyok határozzák meg a rendszert. A kormányoknak a zöld - más néven környezetvédelmi - adók számos típusával két fő céljuk van: egyrészt költségvetési bevétel generálása, amelyből gazdaságfejlesztő, energiatakarékossági projektek támogathatók. másrészt viszont a fogyasztás visszafogása, például a lakosság kisebb fogyasztású autók felé terelésével. A kutató - aki nevének elhallgatását kérte tekintettel a nem hivatalos nyilatkozatstopra - megítélése szerint a legnagyobb eredményt a legkönnyebben a szén-dioxid-terhelési díj és a hulladékkezelési díj kivetésével lehetne elérni.

A zöld adók bevezetése valószínűleg csak úgy lehetséges, ha az egész adórendszert áthangolják, mivel célszerű lenne megszüntetni az átfedéseket. Az általános, a megtett úttal arányos úthasználati díj bevezetését például EU-direktíva irányozza elő 2010-ig. Egy ilyen adót aztuán a személygépkocsikra is ki lehetne vetni, ami végül a sztrádamatrica-rendszert, és az egyéb autóadókat is kiválthatná - a rendszert később mellékutakra is ki lehetne terjeszteni.  Ilyen léptékű átalakítás persze komoly változásokkal, például az önkormányzati hatáskörök módosulásával járna.

A szén-dioxid-kibocsátás adóztatásának már vannak előzményei Magyarországon is. Nem említve most a kibocsátáskereskedelmi rendszert, az úgynevezett levegőterhelési díj az ipari kibocsátók által fizetett adó, de mértéke csekély, 2005-ben például összesen 3 milliárd forint bevételt hozott a büdzsének. Ez akár nagyságrendekkel is több lehetne, ha a személyautókra is kivetnék, mondjuk a zöldkártya alapján - hiszen, ha a több millió autós fejenként csak néhány ezer forintot fizet be ilyen címen, már az is komoly bevételt eredményezne. Ezzel a megoldással is az esetleges átfedés miatt van probléma, az EU-ban sem egyértelmű ugyanis, hogy az üzemanyag árába épített jövedéki adók nem tartalmaznak-e részben ilyen elemeket.

Ökoadók a nagyvilágban

Az ökoadók sokféleségét jelzi, hogy jelenleg 375 környezetvédelmi adó és mintegy 250 környezetvédelmi díj és illeték van hatályban az OECD országaiban - idéz az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006-os kiadványából Tanyi Anita, a Levegő Munkacsoporttól. A 375 adóból 150 az energiához kapcsolódik, 125 autókat terhel, mintegy 50 a hulladékra vonatkozik, a többi pedig speciálisan országokhoz kötődik.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK