Tévúton a jugoszláv utódállamok?

Horvátország túlnövekedi magát, az év egészére várt 7 százalék bővülés mögött nincs erős magángazdaság. Szlovénia pedig rosszul allokálja forrásait, túl sokat költ az infrastruktúra fejlesztésére - alapvetően hitelből. A legfiatalabb euró-tagállam bruttó hazai terméke a második negyedévben feltűnően lassabban nőtt, az infláció viszont komoly lendületet vehet szakértők szerint.

A horvát gazdaság növekedése a második negyedévben és 2007 egészében egyaránt 6 százalék fölé várható - prognosztizált a zágrábi kormány második embere. A horvát korányfő-helyettes által várt impozáns bővülés megvalósulása elemzők szerint azonban jelentős veszélyeket is rejt(ene) magában. A jelenlegi erős ütem - az első három hónapban 7 százalékos növekedést jegyeztek fel - ugyanis főként az állami beruházásokon és a háztartások elsősorban hitelekn nyugvó költekezési kedvén alapul ahelyett, hogy a szerkezeti reformok nyomán az erős magángazdaságra támaszkodna. A szakértők szerint az erős növekedés hosszú távon nem tartható, csak szélesedő külső egyensúlytalansághoz vezet, amely még sebezhetőbbé teszi a horvát gazdaságot a külső megrázkódtatásoktól.

A horvát folyómérleg hiánya valószínűleg a GDP 8 százalékára nő idén a tavalyi 7,6 százalékról, míg a külföldi adósság meghaladja majd a 30 milliárd eurót, a GDP 85 százalékát. Az IMF és a Világbank korábban ugyancsak arra figyelmeztette Horvátországot, hogy az 5 százalékot meghaladó növekedési ütem reformok nélkül hosszú távon valószínűleg nem tartható. Tavaly a horvát gazdaság 4,8 százalékkal bővült.

Csak bajt okoz az autópálya

Ugyancsak fundamentális veszélyekre figyelmeztetnek szakértők Szlovénia esetében. Az euróövezethez idén év elején csatlakozott ország ugyanis túlpörgeti infrastruktúrájának fejlesztési ütemét. a Ljubljanai kormány a GDP-hez képest túl sok pénzt fektet autópálya-építésbe. Jövőre a tervek szerint a hazai össztermék 3,1 százalékát költik autópályaépítésre, ez csaknem kétszerese a szakértők által optimálisnak tartott 1,6 százaléknak. Az állami autópálya-társaság 2014-ig közel 300 kilométer gyorsforgalmi utat akar építeni.

Szakértők szerint az intenzív autópályaépítés egyrészt munkaerőhiányt okozhat az építőiparban, ami a munkaköltségek robbanásához vezethet, ez pedig inflációnövelő tényező. Ugyanakkor az útépítéseket hitelből finanszírozzák, így az éves, mintegy 240 millió eurós autópályadíj-bevételből 170 milliót adósságszolgálatra kell fordítani. Ezzel az aránnyal a hitelek visszafizetése az eredetileg tervezett 2015-ről 2040-ig húzódhat - vélik a Dnevnik című lap által idézett elemzők.