Washington arra hivatkozva rendelt el szankciókat a világ negyedik legnagyobb olajexportőre ellen, hogy az iráni forradalmi gárda tömegpusztító fegyvereket terjeszt és támogatja a terrorizmust. A rendelkezés mintegy 20 személyt, illetve vállalatot jelöl meg, amelyekkel amerikai cégek nem létesíthetenek üzleti kapcsolatokat, emellett kizárja az amerikai piacról azokat a külföldi cégeket, amelyek ilyen kapcsolatokat tartanak fenn a megjelölt személyekkel és társaságokkal.
Mindehhez hozzájárul, hogy Nigériában egy gerillatámadás miatt le kellett állítani a kitermelést egy napi 50 ezer hordó kapacitású olajkútnál. Az ár emelkedésében az is szerepet játszott, hogy a dollár pénteken tovább gyengült, mivel a piac arra számít, hogy a Fed a héten ismét kamatot csökkent. Az elemzők szerint a kereslet és a kínálat alakulása kevésbé indokolja az árrobbanást, mint a többi tényező, ráadásul az OPEC novembertől növeli a kínálatot, és olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a későbbiekben újabb emelésről fog határozni.
A nyersanyagpiacon jól érzékelhetően augusztusban kezdődött el a hossz, amikor a Fed leszállította a diszkontkamatlábat. Az olajpiaci szereplők az ár további emelkedésére játszanak. Elemzők szerint ha a mostani lendület 95 dollár fölé viszi a jegyzést, akkor 100 dollárig már meg sem áll. Az olaj elmúlt időszakban tapasztalt drágulásának hatására az áram ára máris rekordszintre, megawattóránként 61,95 euróra emelkedett pénteken a legnagyobb európai árampiacon, Németországban. Ráadásul a földgáz ára hat hónapos késéssel követi a nyersolajét, ami azt jelenti, hogy a német gázerőművek jövőre még többet lesznek kénytelenek fizetni a nyersanyagért.