A többség kevesebbet költene focira

A lakosság kétharmada egyáltalán nem, vagy a jelenleginél sokkal kevesebbet költene közpénzekből a focira, míg minden ötödik állampolgár változatlanul hagyná a finanszírozás jelenlegi mértékét. A lakosság 14 százaléka tartja csak kívánatosnak, hogy több pénzt költsön az állam erre a sportágra - derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.

Bár központi forrásból ma már csak stadionrekonstrukcióra, utánpótlás-nevelésre, illetve a labdarúgó szövetségen keresztül jut pénz a profi csapatoknak, sokan mégis úgy érzik, hogy ez is túl sok. A várakozásnak megfelelően a nők, a középkorúak, és a nyugdíjasok szeretnék, hogy a jelenleginél kevesebb állami forrást költsenek a profi futballra.

A friss felmérés szerint a férfiak, a tanulók, valamint a legalacsonyabb egyéni jövedelemmel rendelkezők az átlagosnál magasabb arányban gondolják, hogy a jelenleginél többet kellene költeni közpénzekből a profi labdarúgásra. Felülreprezentáltak a fiatalok, azaz a 18 és 39 év közöttiek, valamint a Fidesz szimpatizánsai azok között, akik a jelenlegivel azonos vagy nagyobb mértékű köztámogatást szeretnének a profi labdarúgás számára.

A felnőtt magyar lakosság több mint fele nem ért egyet azzal az állítással, hogy ha az állam többet költene a foci támogatására, akkor az eredményesebb lenne, ugyanakkor minden ötödik ember éppen ebben látja a javulás egyik kulcsát. Ebben a kérdésben minden negyedik válaszadó bizonytalan volt, így nem is tudta megmondani véleményét, vagy egyik válaszlehetőség mellett sem tette le voksát. Természetesen, akik szerint többet kellene költenie az államnak a profi labdarúgásra, azok határozottan egyetértenek azzal is, hogy ettől eredményesebb lenne a magyar foci.

A felmérés adatai azt mutatják: a lakosság egyharmada szerint elsősorban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a klubok vezetői a felelősek a labdarúgás jelenlegi helyzetéért, míg minden negyedik lakos a játékosokra hárítja azt. A politikusokat, az edzőket, valamint a befektetőket már ennél jelentősen kevesebben gondolják felelősnek a magyar foci helyzetéért.

Az MLSZ-t és a klubok vezetőit a férfiak, a munkaerő-piaci státuszukat tekintve aktívak és a vizsgálatban részt vevők közül a legmagasabb egyéni jövedelemmel rendelkezők tartják leginkább felelősnek, azért, ahol a magyar foci jelenleg tart.

Az államszocialista időkben a nemzeti tizenegy teljesítménye nemcsak a sportdiplomácia egyik leglényegesebb eszköze, de az országimázs alappillére is volt. Jelentős állami pénzeket áldoztak a futballklubok fenntartására, de a rendszerváltás után a focit is utolérte a pénztelenség. Már az Antall-kormány évről-évre kevesebb pénzt szánt a honi labdarúgásra, a Horn-kormány alatt folytatódott ez a tendencia.

A foci az Orbán-kormány ideje alatt került leginkább a politikai érdeklődés középpontjába. A Fidesz és az FKgP vezérkara idejében felismerte a foci támogatásában rejlő társadalmi tőkét. Nemcsak a stadionok korszerűsítésére megszavazott ötmilliárd forint esik erre az időszakra, de a ciklus végén indult útjára az utánpótlás-nevelés helyzetét rendezni kívánó Bozsik-program is, amely 2005-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elismerését is elnyerte.

A politikai hangsúlyokat máshová kívánta helyezni a 2002-ben szocialista vezetés alá került sportminisztérium. Gyurcsány Ferenc szakminiszterként jelentést kért arról, hogy hogyan jut közvetett, illetve közvetlen módon állami pénz a futballklubokhoz, azzal a kimondott céllal, hogy megszüntessék a közpénzek áramlását a profi labdarúgásba. A 2002-ben elindult stadionrekonstrukciós-programmal ugyanakkor ez a kormány is költött az infrastruktúrára: 19 stadiont korszerűsítettek.

A fejlesztésre fordított milliárdok ellenére Magyarországon továbbra sincs olyan stadion, amely alkalmas lenne egy világverseny lebonyolítására. Leginkább ez az oka, hogy minden sportdiplomáciai erőfeszítés ellenére eddig egyik kabinet sem tudott triumfálni az Európa-bajnokság rendezési jogának megszerzésével. Először a 2004-es, majd a 2008-as, idén pedig a 2012-es kontinensbajnokság megrendezésének lehetősége úszott el, pedig a kormányzat minden esetben magas szinten támogatta a pályázatokat.