Meglódult az infláció az euróövezetben

Az euróövezetben decemberben átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2006. decemberben, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán végleges becslésként. Az inflációnövekedés ellen a Központi Bank tehetetlen, mert a növekedést az energia és élelmiszerárak indukálják.

A január 4-én megjelent előzetes becslés is 3,1 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsített decemberről. Ezzel az évi átlagos infláció 2,1 százalékos volt az euróövezetben tavaly. Az euróövezetben novemberben átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és akkor is 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A tizenkét havi infláció hat és fél éve a leggyorsabb, de ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) tehetetlen, mert az inflációt nem növekvő kereslet, hanem az energia és az élelmiszerek rendkívüli drágulása táplálja. A lakossági fogyasztás növekedése immár krónikusan nagyon szerény az euróövezetben, az idén a tavalyi ütemtől is elmarad, miközben a gazdasági növekedés még viszonylag erős. Az EKB mindenesetre rendszeresen figyelmeztet, hogy ebben a helyzetben különösen fontos féken tartani a bérek és a fizetések emelkedését.

Októberben 2,6 százalékos, szeptemberben 2,1 százalékos, előtte, 2006. szeptembertől tavaly augusztusig végig az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alatt volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés az euróövezetben.

A felmérésben legnagyobb súllyal szereplő Németországban decemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva, kissé enyhébb a novemberi 3,3 százaléknál.

Az egész EU-ban decemberben átlagosan szintén 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,2 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly decemberben. Novemberben 3,1 százalékos, októberben 2,7 százalékos, szeptemberben 2,2 százalékos, augusztusban 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU átlagában.

Az Európai Központi Bank (EKB) a legutóbbi, múlt csütörtöki kamatdöntésével ismét változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Előzőleg, december elején rontotta előrejelzését az euróövezet gazdasági növekedésére, valószínűtlenné téve, hogy belátható időn belül folytatná a szigorítást. A legújabb inflációs adatok pedig megerősítik azt a várakozást, hogy kamatcsökkentés sem lehetséges. Az EKB két tűz közé került, egyelőre mozdulatlanságra van ítélve.

Idén az EKB az infláció fokozatos enyhülésére számít, habár úgy véli, hogy a folyamat lassúbb lesz a korábban vártnál. Más oldalról a vezető központi bankok decemberben meghirdetett, egyeztetett akcióterve, hogy pótlólagos forrásokkal próbálják enyhíteni a szűk keresztmetszetet a rövid lejáratú hitelek bankközi piacán, enyhíti az EKB-ra nehezedő kamatcsökkentési nyomást.

Az infláció miatt a kamatcsökkentés helytelen üzenet lenne a gazdaság egészének, hiába várható a GDP-növekedés lassulása jövőre, viszont a célzott árverésekkel kamatcsökkentés nélkül is kezelhető a "nem elsőrendű válság" kamatemelő hatása a bankközi piacon, vélik az EKB-ban. Ettől nem egészen függetlenül az M3-as pénzellátás növekedése éves összehasonlításban továbbra is rekord ütemű az euróövezetben, nem utolsó sorban a vállalati hitelezés folytatódó bővülése miatt, ami szintén szükségtelenné teszi, sőt, egyenest kizárja a kamatcsökkentés lehetőségét.

A bank legutóbb tavaly június elején szigorított, az addig másfél éves ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4 százalékra, hatéves csúcsra. A 2005. decemberében kezdett szigorítási ciklusban a júniusi a nyolcadik negyed százalékpontos emelés volt.