Megéri német munkanélküliként élni

Vágólapra másolva!
Az alacsonyan képzettek sok esetben magasabb jövedelemre tehetnek szert munkanélküli-segélyből Németországban, mintha teljes állást vállalnának - olvasható a Világgazdaságban.
Vágólapra másolva!

Az úgynevezett Hartz IV törvény által 2005-ben bevezetett munkanélküli-segély (ALG II) a családosoknak és gyermekekeiket egyedül nevelőknek gyakran magasabb életszínvonalat biztosít, mint egy rendes munkahely által nyújtott fizetés. Különösen igaz ez az alsó bérszegmensre, illetve a viszonylag kisebb fizetéseket nyújtó keleti szövetségi tartományokra. "Szociális csapdának" nevezik német közgazdászok azt az esetet, amikor a rosszul képzett állástalanoknak egyszerűen nem éri meg ismét munkát vállalniuk.

A német sajtót bejárta annak az egygyermekes dortmundi házaspárnak az esete, amely havi 1500 euró nettó jövedelemre tesz szert a szakmunkás férj és a bébiszitterként dolgozó feleség fizetéséből, illetve a családi pótlékból. Ha munkanélküliek lennének, lakhatási támogatás is járna nekik, így a segélyek öszszesen 1501 euróra rúgnának.

A szövetségi kormány gazdaságpolitikai tanácsadó-testülete szerint 30 százalékkal kellene csökkenteni a Hartz IV keretében szabályozott összes juttatást. A politikusok érthető módon elutasítják ezt a lépést, hiszen összesen hétmillióan részesülnek a Hartz IV valamelyik támogatásából, vagyis a lefaragás súlyos károkat okozhatna az ezt felvállaló párt népszerűségének. Többen inkább azt az elképzelést támogatják, amelynek értelmében állami kiegészítést csapnának a legalacsonyabb főállású bérekhez csak azért, hogy a munkavállaló ne kényszerüljön a Hartz IV segítségével biztosítani létminimumát.

A kieli IfW gazdaságkutató intézet munkatársai egyfelől megemelnék a sokgyerekes családoknak juttatott ALG II-t, másrészt viszont hatékonyabban és szigorúbban büntetnék azokat, akik indokolatlanul utasítják el a felkínált munkahelyeket. Az ilyen szankciók részben pótolhatnák az alacsony bérezésű állások vonzerejét is - írja a Világgazdaság.