Privatizációs hullám indul Albániában

Egymás után fogadja el az albán kormány az ország nagyvállalatainak privatizációjáról szóló törvényeket. Legutóbb az elektromos hálózatot üzemeltető szolgáltató, a KESH tenderére került pecsét - értesült a Napi Gazdaság.

Az elektromos hálózat privatizációjáról szóló rendeletet a Világbank közreműködésével dolgozták ki. 2008-at a nagy magánosítások évének szánja a jobbközép kormány, az év végére az állam megszabadul a még a kezében lévő jelentős vállalati vagyon túlnyomó részétől. "Az idei évet nagy privatizációs hullám jellemzi majd, mivel a kormány liberális, és ezért hisz a vállalkozás szabadságában" - összegezte a kabinet céljait Sali Berisha miniszterelnök. A piacra kerülő cégek között van mások mellett az INSIG biztosító és az ország egyetlen olajfinomítóját üzemeltető ARMO. A parlament várhatóan gyorsan rábólint majd a magánosítási tenderek kiírására.

Az elmúlt két évben mindennaposak voltak az áramszünetek Albániában, ami alól a főváros, Tirana sem volt kivétel. Az ország gazdasági fejlődését vizsgáló és segítő nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelezték, hogy ez a helyzet veszélyezteti az ország amúgy erőteljes gazdasági növekedését. (Az elmúlt években átlagosan 6 százalékkal bővült az albán GDP.) Ezért került előre az értékesítendő cégek sorában az elektromos hálózat üzemeltetője. A magánosítási eljárásokban egyébként a Világbank mellett az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) is segíti az ország szakembereit.

Az elmúlt év legnagyobb privatizációja az albán vezetékes telefonszolgáltató, az Albtelekom értékesítése volt a török Calik Enerjinek. Az ügyletből, amely tartalmaz egy mobiltelefon-szolgáltatási licencet is, 120 millió euró bevételre tett szert az állam. Az új mobilhálózat első elemei márciusban lépnek működésbe.

A kormány másik fontos év eleji döntése az volt, hogy 10 százalékkal, 16 ezer lekre (körülbelül 130 euró) emelték a minimálbért. Az elmúlt hónapokban a parlamenti ellenzék, illetve a média egyre hangosabban követelte, hogy a kormány tegyen valamint a megugró élelmiszerárak ellensúlyozására. A kenyér például 50 százalékkal drágult 2007-ben. A kabinet úgy döntött, nem az árak oldalán, hanem a bérekén avatkozik be, mivel nem akarja eltorzítani a piaci árszabályozást. A minimálbér emelésével egyidejűleg 14,2 százalékkal növelték a munkanélkülisegélyt. Az albán központi bank szerint néhány termék gyors drágulása ellenére januárban csak 3,1 százalék volt az év/éves infláció az országban - olvasható a Napi Gazdaságban.