EKB: nem lesz kamatcsökkentés

Vágólapra másolva!
Az Európai Központi Bank (EKB) hétfőn ismét értésre adta, hogy nem rettentik meg sem az amerikai nagybankok pénzügyi bonyodalmai, sem a nemzetközi pénzügyi pánikhangulat gazdasági lassulásban mutatkozó következményei, sem az euró árfolyamának rekorddöntései: nem fogja követni a kamatát meredeken csökkentő amerikai Fed példáját. .
Vágólapra másolva!

- Az árstabilitás a legjobb, amellyel a pénzügypolitika hozzájárulhat a szerkezeti reformokhoz Európában - mondta az EKB igazgatótanácsának tagja, Jürgen Stark hétfőn egy párizsi tanácskozáson. Majd figyelmeztette a bérből és fizetésből élőket: - A bérpolitikának összhangban kell lennie a termelékenység alakulásával.

Előadásának írásos változatában az is szerepelt, hogy "az árstabilitás védelmén kívül a pénzügypolitika semmit sem tehet a gazdasági növekedés és a foglalkozatás ösztönzésére". Ezt szóban nem ismételte el, de az újságíróknak kiosztott szövegben benne volt.

A jelenlegi euróövezeti infláció közepette az árstabilitás hangsúlyozása egyértelmű üzenet arra, hogy az EKB nem óhajt enyhíteni. Az euróövezetben februárban átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly februárban. A februári ütem új rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4 százalékra, azóta nem mozdult.

A februári euróövezeti beszerzőmenedzser-mutatók közül a szolgáltatási sokkal jobb a vártnál a korábbi mélyponthoz képest - főleg, mert az új megrendelések ismét növekedésre váltottak a januári visszaesésről - , az ipari mutató gyengülése nem volt túl nagy, miután januárban ténylegesen havi összevetésben 0,9 százalékkal, éves szinten 3,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, alaposan rácáfolva a lassulást jósló elemzői előrejelzésekre. Ezek is megerősítik, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) nincs oka csökkenteni alapkamatát, és nem is csökkentheti, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben.

Az EKB e hónap elején kiadott, új előrejelzése szerint idén 1,3-2,1 százalék között várja a gazdasági növekedést az euróövezetben, jövőre 1,3-2,3 százalék között. Decemberben idénre 1,5-2,5 százalékot, jövőre, 2009-re 1,6-2,6 százalékot jósolt. Az EKB szerint az évi átlagos infláció idén 2,6-3,2 százalék között, jövőre 1,5-2,7 százalék között várható. Decemberben erre az évre 2,0-3,0 százalékra, 2009-ben 1,2-2,4 százalékra számított.

Csökkenő GDP-növekedés

Az Európai Bizottság a maga részéről már februárban csökkentette az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését, 1,8 százalékra a novemberi előrejelzésében jósolt 2,2 százalékról, az évi átlagos inflációra szóló előrejelzését ugyanakkor 2,6 százalékra emelte a novemberben valószínűsített 2,1 százalékról.

Valószínű, hogy a GDP-növekedés idei lassulását sem elsősorban a beruházások vagy az export különösebb lendületvesztése okozza majd keresleti oldalon az euróövezetben, hanem a bértakarékossággal és a kilátások miatti aggodalmaktól fékezett, krónikusan gyenge lakossági kereslet, amely a keresleti oldali forrás több mint felét teszi ki.

Az euróövezetben a lakossági fogyasztás a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal, az utolsó negyedévben 1,1 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is. Eközben tavaly átlagosan csak 2,6 százalékosra lassult a GDP-növekedés az euróövezetben a 2006-os 2,8 százalékról, amely hatéves rekord volt.