Nincs hatása a húsvétnak a nyúltenyésztésre

A húsvétnek nincs különösebb hatása a magyarországi nyúltenyésztésre, mert a nyúlhús hazai piaca eleve kicsi, az ajándékba vásárolt élőnyuszik száma pedig elhanyagolható a teljes éves forgalomhoz képest. Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője az MTI-nek elmondta, hogy Magyarországon évente 4,5-4,7 millió élőnyulat tenyésztenek, amelynek 95 százaléka feldolgozva exportra kerül.

Pontos felmérések a húsvétkor piacokon, aluljárókban árult nyuszikról nincsenek, de az elnök becslése szerint számuk 30-40 ezer darabnál nem lehet több, így az különösebb felfutást a forgalomban nem jelent.

A kistermelőknek azért jó üzlet lehet a húsvéti hobbinyúl. Amíg a feldolgozóüzemekben 12 hetes korban átvett nyúl ára állatonként 1.000-1.200 forint közé tehető, addig a 4-5 hetes húsvéti kisnyulakért 2 ezer, sőt egyes helyeken 10 ezer forintot is elkérnek.

Nyúltenyésztéssel Magyarországon párezer kistermelő foglalkozik mellékesen, 80-100 vállalkozás pedig nagyban. Az országban két feldolgozóüzem működik, egy svájci tulajdonú Lajozsmizsén, egy olasz pedig Baján. A tulajdonosi háttér nem véletlen, a két említett országba kerül a nyúlhús-export 80 százaléka. További piacot jelent Németország és Belgium.

A két üzem évente 6-7 ezer tonna nyúlhúst dolgoz fel, az élőnyulakat kilónként jelenleg 350-360 forintért átvéve. A termelői ár 10-20 forinttal magasabb a tavalyi év hasonló időszakinál, ám még így is önköltség alatt marad. Az ügyvezető szerint legalább 400 forintos kilónként ár kellene a nyereséges termeléshez. Perjési László elmondta: a nyomott árakért a piaci verseny és a magas takarmányárak okolhatók. Február óta azonban több európai termelő abbahagyta a termelést, így a kínálat csökkenése miatt most elindult a termelői ár felfelé.

A nyúltenyésztés a 1990-es évek elején volt a csúcsán, amikor a magyar termelés meghaladta az évi 13 millió élőnyulat. Akkoriban Olaszországban a fogyasztás mintegy 10 százalékát tette ki a magyar áru, amelynek a milánói nagybani húspiacon külön jegyzése volt.

A 90-es években a mezőgazdaságban végbement struktúraváltás következményei alól a nyúltenyésztés sem tudta kivonni magát; hasonlóan más állattenyésztési ágazatokhoz a kibocsátás drasztikusan csökkent, miután a garantált felvásárlás megszűnt a termelőszövetkezeti, állami gazdasági vagy áfész integrációban termelők számára.

A nyúlhús, mint az egyik legegészségesebb húsféle népszerűsége várhatóan nőni fog Magyarországon is. A hazai fogyasztás jelenleg mindössze 2-3 százaléka az olasz, spanyol vagy francia fogyasztásnak egy főre vetítve.