Belülről aknáznák alá a kartelleket

Eredményesebb lenne a kartellekkel szembeni fellépés, ha a jogsértés felszámolását segítő vállalkozások mentesülhetnének a bírság kiszabása alól. Az igazságügyi tárca ezen felül a vezető tisztségviselők személyes felelősségének a megteremtésére és hatékonyabb kártérítési igényérvényesítésre tesz javaslatot a kormánynak a versenytörvény módosítása kapcsán.

A gazdasági élet tisztaságának az egyik alapkövetelménye, hogy azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek a versennyel kapcsolatos előírásokat megszegik, hatékony eszközrendszer álljon rendelkezésre. Mindez a tisztességesen versengő vállalkozásokat, végső soron pedig a vevők, fogyasztók érdekeit védi.

E célok megvalósítását szolgálja az a versenytörvény módosításáról szóló, igazságügyi tárca által készített előterjesztés. A törvényjavaslat az eredeti tervek szerint a kormányzati jóváhagyást követően még a nyári szünet előtt a parlament elé kerülhet.

Középpontban a kartellek

A módosításra a kartellek elleni fellépés és a versenyjogi jogsértésekhez fűződő szankciók szigorítása, illetve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feladatainak az átalakítása miatt van szükség. A tervezet egyik központi kérdése a kartellekkel kapcsolatos úgynevezett engedékenységi politika bevezetése. Ennek lényege, hogy azzal a kartellben résztvevő vállalkozással szemben, amely segíti a versenyt korlátozó helyzet felszámolását, lehetőség nyílna a bírság elengedésére, illetve csökkentésére. Ugyancsak fontos változás, hogy a versenyszabályok megsértésével összefüggésben megteremtenék a vezető tisztségviselők személyes felelősségét és szabályoznák a kártérítési igények érvényesítését.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IMR) által készített munkaanyag rámutat arra, hogy a versenyjogban a kartell tekinthető a legsúlyosabb jogsértésnek. A résztvevő szervezetek titkolják a versenyt korlátozó megállapodásukat, rejtett tranzakciókat valósítanak meg, működésük - így a gazdasági folyamataik - egy részét átláthatatlanná teszik, ha pedig a kartell üzletszerzéshez (például közbeszerzéshez) kapcsolódik, gyakran felvetődik a korrupció kérdése is. A verseny korlátozása, kizárása révén növekvő árakhoz, illetve csökkenő fogyasztói választási lehetőségekhez vezethetnek.

Menekülés a büntetés alól

A törvénytervezet egyik legfontosabb kérdése az úgynevezett engedékenységi politika bevezetése. Ennek lényege, hogy a kartell feltárását segítő, a hatósággal hatékonyan közreműködő, információkat és bizonyítékokat átadó vállalkozások a versenyfelügyeleti eljárás során mentesülhetnek a rájuk kiszabandó bírság egésze vagy egy része alól. Ennek hátterében az az EU által is elismert megfontolás áll, amely szerint a kartellek feltárásához és megszüntetéséhez fűződő közérdek fontosabb, mint a vállalkozás megbüntetéséhez fűződő érdek. Tény ugyanakkor, hogy Magyarországon az engedékenységgel kapcsolatos ügyek száma elenyésző.

Bár a GVH-nak széles körű jogosítványai vannak, mindez mégis sokszor kevés ahhoz, hogy egy jól szervezett kartellt felszámoljanak. Éppen ezért az esetek többségében csak a részt vevő vállalkozások "hallgatásának a megtörésével" lehetne értékelhető bizonyítékokhoz jutni, amelyek alkalmasak a jogsértést bizonyítására. Az engedékenységi politikát 2003-tól a GVH is alkalmazza, jelenleg azonban annak kereteit és részletszabályait versenyhivatali közlemények tartalmazzák. Uniós megfontolások miatt fontos lenne ugyanakkor ennek törvényi szintű rögzítése.

A vezetők felelősségre vonásának a lehetősége

Hatékonyabb lenne a kartellekkel szembeni fellépés, illetve az attól való visszatartás, ha vezető tisztségviselőket személyesen is felelősségre lehetne vonni. A versenyhivatal jelenleg csak a kartellben résztvevő vállalkozást marasztalhatja el - annak ellenére, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a felelőssége is fennáll. Az IMR által készített munkaanyag lehetőséget adna ugyanakkor a vezetőknek a kimentésre. A főszabály a szankció alkalmazása lenne, mivel minden vezetőtől elvárható a versenyjogi súlyos megsértésének elkerülése, kivételes esetekben ugyanakkor az érdekelt bizonyítással kimenthetné magát. Erre egy külön bírósági eljárásban kerülne sor. A munkaanyag az új szankció hatályosulását azzal is segítené, hogy az eltiltott személyekről nyilvántartás vezetésére kötelezné a GVH-t.