Ellenőrzési lavinát indíthat el a minimum alatti adózás

2008.04.11. 12:43

Nem ajánlatos a társasági adó kapcsán a törvényben rögzített minimumösszegnél kevesebb befizetés teljesíteni, mivel "cserébe" nem csak a cég gazdálkodását, hanem akár a tulajdonosok életvitelét, vagyongyarapodását is vizsgálhatja az adóhatóság.

Az idei bevallásokban kell első ízben alkalmazni a törvényhozás által lassan egy éve elfogadott jövedelem- és nyereségminimum szabályait. A minimumadó az alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó helyébe lépett és ennek megfelelően hasonló szerepet is tölt be. Az egyéni vállalkozók az szja februári elszámolása kapcsán ismerhették meg a jövedelem- és nyereségminimum szabályait, most a cégeken van a sor.

A társas vállalkozásoknál a jövedelem- (nyereség-) minimum az úgynevezett csökkentő és növelő tételekkel korrigált összes bevétel 2 százaléka. Főszabályként legalább ezen összeg után kell teljesíteni az adókötelezettséget. Ha az adózás előtti eredmény vagy a társasági adó alapja közül egyik összeg sem éri el a nyereségminimumot, akkor a vállalkozás két lehetőség közül választhat.

Az első és legcélszerűbb megoldás, hogy mindezek ellenére a törvényben rögzített minimumösszeget, azaz a bevétel 2 százalékát tekintik adóalapnak és ezután teljesítik a társaságiadó-fizetési kötelezettséget. A másik lehetőség, hogy az adóbevallásban, illetve annak mellékletében nyilatkozatot tesznek az eltérés okáról, ez azonban a későbbiekben akár komoly veszélyekkel is járhat.

Kicsíphetik azt, aki keveset fizet

Érdemes megfontolni az úgynevezett bevallást kiegészítő nyomtatvány kitöltését és beküldését, mert szigorú következményeket vonhat maga után. Az adóhatóság ugyanis egy kockázatelemző program alapján a nyilatkozók közül kiválasztja azokat a cégeket, amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy vállalkozói bevételüket eltitkolták vagy szabálytalanul számoltak el költségeket.

A kiválasztottak ellenőrzése során a bizonyítási kötelezettség megfordul, azaz az APEH által kifogásolt gazdasági események valódiságát, illetve azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozás érdekében merültek fel, magának az érintett cégnek kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül, akkor az adóalapot és az adót is becslés útján állapítja meg az adóhatóság.

A bevallás határidejétől, illetve hibás, hiányos bevallás esetén annak kijavításától vagy késedelmes beérkezésétől viszonylag rövid időn belül, 30 nap alatt kell a kiválasztást lebonyolítani. A rostán fennakadókat e tényről rögtön értesítik. Az értesítés önmagában még nem jelenti azt, hogy a konkrét eljárás is megindulna. Az APEH-nak ugyanis a kiválasztástól számított egy éve alatt kell az ellenőrzést ténylegesen megkezdenie. Ez a szabály bizonyos szempontból kedvez az érintett vállalkozásoknak. A kiválasztásról szóló levél átvételét követően ugyanis egészen az ellenőrzés elindításáig lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek a bevallásaikat önellenőrzés keretében korrigálják és a minimális nyereség utáni adót gyorsan befizessék.

A cégtulajdonos vagyonosodását is vizsgálhatják

Az adószám felfüggesztését vonhatja maga, ha az értesítő levél kézbesítésekor a postás nem találja meg a céget, így a küldemény a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza - olvasható az APEH hivatalos lapjában.

Ha a vállalkozás a minimumadót nem fizette meg (azaz a nyereségminimumnál kisebb adóalap alkalmazása mellett döntött) a bevallás utólagos ellenőrzése és a társasági adó becsléssel történő megállapítása mellett számíthat arra is, hogy akár a cégtulajdonosokat is elővehetik, a társasági adót érintő ellenőrzés folyományaként a tagoknál vagyongyarapodási vizsgálatot folytathatnak.

Kérdéses lehet ugyanis, hogy a veszteséges, vagy a minimum alatti nyereséget produkáló vállalkozás hogyan nyújthat fedezetet a tulajdonosok életvitelének, megélhetésének a biztosításához. Erre is sort keríthetnek, ha az érintett személy jövedelme meghaladja a mindenkori minimálbér összegét - figyelmeztet az adóhatóság.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK