Drága, de biztonságos energiaellátásunk

2008.04.23. 7:38

A hazai energiaellátás biztonságosságát egyik résztvevő sem kérdőjelezte meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) energiabiztonság, energiaárak témájú tegnapi kerekasztal-rendezvényén. Abban azonban már eltértek a vélemények, hogy milyen okok vezettek a januári piacnyitást követő jelentős áremelkedéshez - olvasható a Napi Gazdaságban.

Parragh László, az MKIK vezetője arra emlékeztette a résztvevőket, hogy január elsejét követően nagymértékű, egyes esetekben 60 százalékos áramáremelés következett be, ez versenyhátrányba hozta a hazai vállalkozókat. Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosa ugyancsak az áremelés komoly versenyhátrányait emelte ki, jelezve, hogy sok vállalat kényszerül leépítésre, sőt akár felszámolásra is juthat több cég. Mint mondta, nem érzi a versenyt az árampiacon és kapacitáshiány alakult ki, amely egyértelműen áremeléshez vezetett. Pedig Magyarországon már tavaly is magasabb volt az áram ára, mint a környező országokban.

A világpiaci árakat tükröző hazai energiaárakra van szükség - hangsúlyozta Hegedűs Miklós, a GKI Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója -, hiszen ez hozzájárulhat az energiahatékonyság növeléséhez, bár a tévhittel ellentétben a magyar gazdaság közel sem annyira pazarló, mint sokszor jelzik, hiszen GDP-arányosan 10-15 százalékkal magasabb az energiafelhasználásunk, mint az EU-átlag.

Nincs energiaellátási válság, főleg fizikai értelemben nem, hiszen egy mesterséges hiányról beszélhetünk - hangsúlyozta Kaderják Péter, a REKK (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) vezetője. Szerinte a nagy kérdés az, hogy hazai áram miért drágább 15-20 százalékkal, mint a német. Bár kétségtelen, hogy a tüzelőanyagárak emelkedtek, de nincs termelői kapacitáshiány, nem igaz a balkáni energiahiány áremelő hatása sem, az okokat a hazai monopóliumoknál kell keresni.

A nagykereskedelem 80 százalékát az MVM birtokolja, a megoldást többek között a határkeresztező kapacitások szabad hozzáférésének megteremtése, valamint az 1995-96-os privatizációs szerződésekhez kapcsolódó hosszú távú áramvásárlási szerződések felbontása jelentheti - írja a Napi Gazdaság.

KAPCSOLÓDÓ CIKK