A jelentés kiemeli, hogy a tervek szerint 2009-ben hatályba lépő lisszaboni szerződés végrehajtásához az EP-nek, a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak és az EU legfőbb végrehajtó testületének számító Bizottságnak az új költségvetési eljárás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében meg kell állapodnia a költségvetési és jogalkotási eszközök átalakításáról, valamint egy új szabályrendszerről.
A parlamenti jelentés szerint "a szolidaritás elvének továbbra is az Európai Unió egyik vezérelvének kell maradnia, és a régiókkal vállalt szolidaritás és az e szolidaritást kifejező, elkerülhetetlen pénzügyi támogatás rendkívüli jelentőségű".
Az EP tudomásul veszi, hogy a Bizottság a 2009-es politikai stratégiáról szóló közleményében - prioritásainak ismertetésekor - egyértelműen a növekedésre és a foglalkoztatásra, az éghajlatváltozásra és a fenntartható Európára helyezte a hangsúlyt.
A parlament ugyanakkor aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia "az emberi erőforrások terén ahhoz vezetett, hogy az Európai Unió által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben".
A hétfői parlamenti vitában Surján László, a néppárti frakció vezérszónokaként támogatta, hogy a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek kiemelt szerepe legyen, "hiszen ez többek között az elmaradt régiók fejlesztésének is egy kulcseleme lehet".
A szintén néppárti Olajos Péter az EP közép-ázsiai delegációjának tagjaként üdvözölte az EU új Közép-Ázsia-stratégiáját, kiemelt támogatását, valamint azt a szándékot is, hogy az unió a fenntartható fejlődést, különösen annak biodiverzitási és energiaügyi vonzataival együtt, a fejlődő országokban is elő kívánja segíteni.