A szabályozási szükséglet európai közösségi jogi kötelezettségből ered: a már parlament előtt lévő törvényjavaslat a 2005/29/EK irányelv átültetését szolgálja. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításához a szabályozás egy háromszintű rendszert hozott létre.
Mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy az adott magatartás szerepel-e az úgynevezett feketelistában (3. szint). Ha nem, akkor vizsgálni kell, hogy az kimeríti-e a megtévesztés vagy az agresszió kritériumait (2. szint). Ha ebbe sem sorolható be, akkor alkalmazzák azt a paragrafust, amely a legáltalánosabban megtiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot (1. szint).
1. szint: A tisztességtelen eljárás általános tilalma
Az irányelv alapján a törvényjavaslat rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás tilalmát. Az általános megfogalmazás alkalmas valamennyi élethelyzet lefedésére, így a jogi szabályozás nem marad le a technológiai fejlődés, vagy az új marketingmódszerek mögött.
A tisztességtelenség megállapításához több szempontnak kell együttesen fennállnia: a vállalkozás a szakmai gondosság követelményének megsértésével jár el, és ez alkalmas a fogyasztó magatartásának torzítására. Ilyennek minősül, ha érzékelhető módon rontják a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, így az olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A megítélés szempontjából az átlagfogyasztó tudatossága az irányadó: aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve a társadalmi, nyelvi és kulturális tényezőket.
2. szint: Megtévesztő vagy agresszív
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül önállóan is szabályozzák a leggyakoribb eseteket: a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatot (kritériumait az igazságügyért felelős miniszter teszi közzé).
A kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, ha hamis információt tartalmaz, vagy bármilyen módon félrevezet(het)i az átlagfogyasztót, még akkor is, ha az információ tényszerűen helytálló és ezzel arra késztet(heti)i a fogyasztót, hogy olyan döntést hozzon, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A kritériumok objektívek, ezért nincs szükség annak külön bizonyítására, hogy a fogyasztót valóban félrevezették.
Egy kereskedelmi tevékenység akkor agresszív, ha jelentősen korlátozza az átlagfogyasztó választási szabadságát vagy magatartását. Az irányelv kritériumok felsorolásával könnyíti annak meghatározását, hogy egy kereskedelmi gyakorlat alkalmaz-e zaklatást, kényszerítést - beleértve a fizikai erőszakot is - illetve nem megengedett befolyásolást. Nem megengedett befolyásolás "a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra".
3. szint: A feketelista
A kirívó a tisztességtelen gyakorlatot egy ún. feketelistában rögzítették. A listán szereplő esetek mindig tisztességtelennek minősülnek, így nincs szükség az esetenkénti értékelésre. A 31 pontból álló lista kizárólag uniós szinten módosítható. Feketelistás gyakorlatnak minősül például: