Nyomoz az adókülönbözet után az APEH

Az APEH több mint 100 ezer magánszemélyt tudott beazonosítani a 134 ezerből, akiknek természetes azonosító adatait az OEP február 18-án átadta az adóhivatalnak, mert az OEP szerint nem rendelkeztek biztosítási jogviszonnyal - jelentette be Balázs Eszter Ágnes főosztályvezető az adóhatóság keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A beazonosítottak közül mintegy 20 ezer személy jogviszonya tisztázódott. Az állami adóhatóság e héten megkezdi az értesítőlevelek kiküldését azon mintegy 80 ezer magánszemélynek, akik az APEH nyilvántartása alapján nem biztosítottak, illetve annak a 34 ezer személynek, akik az APEH nyilvántartásában nem szerepelnek (nem rendelkeznek adóazonosító jellel). Értesítőlevelet kap közel 4 ezer foglalkoztató is, mert összesen mintegy 5 ezer fő esetében elmulasztották bejelentési kötelezettségüket.

A főosztályvezető elmondta, hogy az azonosított körből mintegy 10 ezer személynek élő biztosítása van vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Mintegy 5 ezer személy esetében a munkáltató bejelentési kötelezettségének elmulasztását tárta fel az APEH, így a munkáltatót szólítják fel kötelezettsége teljesítésére, körülbelül 5 ezren egyéb biztosítottak vagy nincs biztosítási kötelezettségük (az illető elhunyt, külföldre távozott, nyugdíjas, ápolási díjban részesül vagy nappali tagozatos hallgató), esetükben nincs teendő, adataikat az APEH továbbítja az OEP-nek.

Azok, akik az adóhatóság nyilvántartása szerint nem biztosítottak, értesítőlevelet kapnak, s a levélhez mellékelt "adateltérési nyilatkozat" kitöltésével nyilatkozniuk kell arról, hogy mely munkáltatónál, milyen jogviszonyban dolgoznak. Azoknak, akiket az APEH nem tudott beazonosítani, közölniük kell, hogy rendelkeznek-e adóazonosító jellel. Ha nem, az APEH a visszaküldött adatok alapján megképezi számukra az adóazonosító jelet és kiállítja az adóigazolványt.

Ha nincs adóazonosító jel, az értesítőlevél pedig "címzett ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel érkezik vissza, a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány visszavonására lehet számítani. Ha pedig a címzett a felhívás átvételét megtagadja, esetleg "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza az irat, APEH-vizsgálat következik.

Amennyiben a bejelentést a magánszemély, illetve a foglalkoztató az APEH felszólítását követően (a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül) sem pótolja, a járulékfizetési kötelezettséget az ellenőrzési szakterület utólagos adómegállapítás keretében vizsgálja meg.

Az adóhatóság mérlegelési körébe tartozik, hogy milyen típusú bejelentési kötelezettség elmulasztását mikor, milyen mértékben szankcionálja. Az APEH természetesen valamilyen módon minden mulasztást megtorol - mondta Polgár Péter elnökhelyettes. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a bírság maximuma magánszemélyek esetén 200 ezer, a cégeknél 500 ezer forint, a döntés mindig egyedi mérlegeléssel születik meg - derült ki.