A jó termés dupla növekedést hozhat

Vágólapra másolva!
A piaci konszenzust több mint kétszeresen meghaladó, akár 4 százalék feletti idei GDP-növekedést is eredményezhet Magyarországon a várt, rendkívül jó termés, jósolja az egyik vezető londoni gazdasági előrejelző cég. Más londoni elemzők szerint ugyanakkor a belső fogyasztói kereslet hiánya az infláció "összeomlásszerű" zuhanásához vezet a második félévtől, kiiktatva a további pénzügypolitikai szigor szükségességét.
Vágólapra másolva!

A 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek - köztük jegybankoknak - makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport pénteken kiadott prognózisa szerint Magyarországon már tavaly sem csupán a költségvetési kiigazítás okozta az igen lanyha növekedést: az okok között voltak a tavaly tavaszi fagyok és a nyári aszály, amelyek hozzávetőleg 20 százalékkal csökkentették a mezőgazdasági hozamokat éves összevetésben.

A legfontosabb két haszonnövényből, a búzából és a kukoricából mindössze 8 millió tonnát takarítottak be 2007-ben az előző évi 12,7 millió tonna után; a tavalyi hozam e két terményféléből 30 százalékkal maradt el a megelőző évtized átlagától.

Mindez önmagában 0,6-0,8 százalékpontot faragott le a 2007-es GDP-növekedési ütemből, áll a 4cast pénteki elemzésében.

A ház szerint azonban az idei év kilátásai gyökeresen különböznek ettől: az előrejelzések "elképesztő", 16 millió tonnás gabonatermést valószínűsítenek, ami 43 százalékkal haladná meg az évtizedes átlagot, és csaknem a kétszerese lenne a tavalyi hozamnak.

Jóllehet a mezőgazdaságnak viszonylag csekély - 4-5 százalékos - súlya van a magyar GDP-értékben, az ilyen mértékű éves termésmegugrásnak azonban így is jelentős hatása lenne a növekedési ütemre. Elég visszaidézni a 2004-es évet, amikor a hazai össztermék-érték 4,8 százalékkal növekedett, ám a mezőgazdaság hozzájárulása nélkül a növekedés "nagyon közel lett volna a 2 százalékhoz", áll az elemzésben.

A 4cast londoni elemzői a 2008-as agrár-előrejelzések alapján 3 százalékra emelték magyarországi GDP-növekedési prognózisukat, megjegyezve, hogy a valós ütem ennél lényegesen magasabb is lehet.

A várt növekedési gyorsulás természetesen attól függ, hogy a jelenlegi termés-előrejelzések "legalább részben igaznak bizonyulnak". Ha azonban a hozam valóban eléri a becslésekben szereplő 16 millió tonnát, a magyar GDP-növekedés 2008-ban a 4-5 százalékot is elérheti, áll a 4cast pénteki londoni előrejelzésében.

A ház mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság kiszűrésével a növekedés továbbra is igen lanyha, várhatóan 2 százalék körüli lesz az idén, a belső kereslet élénkülésének lassúsága és a külső kereslet hűlése miatt.

Más londoni elemzők ez utóbbi jelenség miatt az infláció meredek csökkenésével és a pénzügypolitikai szigor ezt kísérő enyhülésével számolnak már a második félévtől.

A Merrill Lynch pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének pénteki előrejelzése szerint áprilisban jó eséllyel folytatódott az infláció lassulása; a cég a múlt hónapra - amelynek hivatalos árnövekedési adatait a jövő héten teszik közzé - 6,6 százalékos, teljes kosárra számolt éves fogyasztóiár-inflációt jósol.

A Merrill Lynch előrejelzése szerint az idei első negyedévi, éves összevetésű GDP-növekedés valószínűleg 1,0 százalék fölé gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 0,8 százalékról, ám a magyar gazdaság "továbbra is a stagflációval flörtöl". A cég előrejelzése szerint az idei egész éves növekedés nem fogja meghaladni az 1,2 százalékot a tavalyi 1,3 százalék után.

Az inflációt jelenleg egyszeri sokkok és torzító hatások tartják magasan, ám a "példátlanul széles" - a GDP-érték arányában számolva mínusz 3 százalékos - negatív kibocsátási rés, valamint a kedvező bázishatások belépése nyomán 2008 végére 4-4,5 százalékra, 2009-ben 3-3,5 százalékra "omlik össze" a drágulási ütem, áll az elemzésben.

A Merrill Lynch londoni elemzői szerint a ciklikus gazdasági lassulás a magyar ikerdeficit további csökkentéséhez is hozzájárul: a cég azzal számol, hogy 2008 végén mind az államháztartás, mint a folyómérleg hiánya a GDP 4-4,5 százalékára szűkül.

Mindezek alapján a ház szerint fokozatosan fel kell számolni a pénzügypolitikai szigort, amint a piacok stabilizálódnak és a dezinfláció folytatódik. A Merrill Lynch prognózisa szerint az MNB alapkamata 2008 végén 8,0 százalék, 2009 végén 6,5 százalék lesz.
A meredek monetáris enyhítés valószínűségével nem minden londoni elemző ért egyet.

A további agresszív emeléseket jósló nagy házak között van a Goldman Sachs, amely 9,0 százalékon várja a magyar jegybanki kamat idei tetőzését, és még a mérsékeltebb cégek közé tartozó JP Morgan is további negyed százalékpontos emelést valószínűsít, 8,50 százalékra.

A szigorító ciklus folytatódását prognosztizáló londoni házak azzal érvelnek, hogy az MNB az inflációkövető politika hitelességének megőrzésére törekszik.