A parasztok menthetik meg a GDP-t

Akár 4-5 százalék körüli idei GDP-növekedést is hozhat Magyarországnak a várhatóan kiváló mezőgazdasági termés a 4cast londoni gazdasági előrejelző cég szerint. Az angolok véleményét azonban a magyar szakemberek nem osztják, szerintük az agrárium a legjobb esetben is 1 százalékot tehet rá a GDP-növekedésre. Persze, ezt is meg kell becsülni, főleg azért, mert a mezőgazdaság hozzájárulásától eltekintve a növekedés 2 százalék körül alakulhat.

Az idei magyar gabonatermés valószínűsíthetően 16 millió tonna körül alakul, ami 43 százalékkal haladná meg az évtizedes átlagot, és csaknem a kétszerese a tavalyi hozamnak. A mezőgazdaság azonban mindösszesen huszadát adja a magyar hazai összterméknek, ezért csak kevéssé indokoltak a vérmesebb remények.

"Teljesen megalapozatlan a londoni előrejelzés, a jó termés legföljebb 0,5 százalékkal emelheti a GDP-növekedést" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A jó termés emellett elvileg alacsonyabb árakhoz és inflációhoz vezet, de ez most nem teljesen igaz, mert a nagy kereslet miatt az idei termés jó részét már eladták a tőzsdei kereskedésben. A mezőgazdaság jó teljesítménye maximum 1 százalékkal növeli a magyar GDP-t, de valószínűbb, hogy 0,6-0,7 százalék között lesz az agrárium extra GDP-bővítő hatása - mondta az [origo]-nak Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója.

A mostani kilátások alapján 1 százalékos körüli GDP-növekményt produkálhat idén a magyar mezőgazdaság - vélekedik Raskó György, az Antall-kormány volt földművelésügyi államtitkára, független agrárszakértő. Ez összességében 600 milliárd forint többletteljesítést jelenthet a múlt évhez képest.

Tovább drágul

Az árutőzsdén tapasztalható megnövekedett érdeklődés a gabonapiacon is érzékelhető, és kisebb korrekciók mellett az árak további emelkedése prognosztizálható - mondta Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője. A világ részvénypiacaiban még mindig nagyságrendekkel több pénz van, mint az árutőzsdéken - ha ennek csak 1 százaléka átvándorol az árutőzsdére, az már az árak érzékelhető emelkedését eredményezi - mondja.

A gabonát a növekvő emberi fogyasztás mellett egyre nagyobb arányban használják bioüzemanyagok előállítására, és takarmánykénti is bővül a termék iránti kereslet. Az élelmiszerárak a világban sok helyen már most is feszültségeket okoznak, is elképzelhető, hogy a vízért és élelemért folyó versengés egyre gyakrabban vezet majd konfliktusokhoz.

Az agárium teljesítménye igencsak időjárás-függő, évről-évre erősen ingadozik. A növekvő kereslet és árak elvileg motiválhatják az agráiumnak mintegy harmadát kitevő gabonatermesztés részesedésének erősítését, de ennek külső (konkurrencia) és belső (bevethető földek, befektetői környezet) korlátok egyaránt gátat szabnak - mondja. A gabonák és olajos magvak termesztése mellett ma a magyar mezőgazdaságnak nemigen van növekedési potenciálja, ezért Szabó Márton szerint az agráriumnak a magyar gazdaságban betöltött súlya hosszabb távon sem igen emelkedhet 5 százalék fölé. Pedig a magyar gabonatermesztést nem fogják vissza a tej- és cukortermelésre vonatkozó uniós kvótákhoz hasonló mennyiségi korlátozások.

Kongó raktárak, távoli piacok

Nem segíti az ágazatot, hogy a valószínűleg több 10 milliárd forintos állami támogatással felépült raktárak fejlesztése nem volt mindig átgondolt - teszi hozzá a a Kopint-Tárki vezető kutatója. A hosszú távú szerződésekkel lekötött tárházakat a 2004-es, 2005-ös kiemelkedő mennyiségű termés elhelyezési nehézségek miatt építették föl, de ma nagyrészt üresen állnak. Az épületeket gyakran a szállítási útvonalak diktálta racionalitás figyelembe vétele nélkül építették, pedig a magyar gabona egyik piaci hátránya éppen az, hogy az infrastruktúra hiánya miatt például az Ibériai-félszigetre az Egyesült Államokból is jobban megéri búzát szállítani, mint Magyarországról. Ezt elsősorban a tengeri úton való szállítási lehetőségek hiánya okozza.

Idén még nem végeztek hivatalos termésbecslést, a búzáéra várhatóan június elején kerül sor - mondta Lukács József, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) osztályvezetője. A szakember szerint mintegy 13-14 millió tonna gabona teremhet Magyarországon idén - ha nagyobb időjárási gondok nem adódnak a betakarításig. A szakértők szerint jó közepes termés esetén mintegy 5 millió tonna búza, 6-7 millió tonna kukorica mellett mintegy 1 millió tonna őszi és tavaszi árpa takarítható be más kalászosokon kívül - ez azonban még nem megbízható becslés. Tavaly Magyarországon a gabonatermés mintegy 9,6 millió tonna körül mozgott, azaz nem érte el a 10 millió tonnát a kedvezőtlen időjárás miatt. A megelőző évben a gabonatermés 14,7 millió tonnát tett ki.

Rekord az EU-csatlakozáskor

A kormány az idei első, áprilisi konvergencia-jelentésében - amelyben az aktualizált makrogazdasági előrejelzés szerepel - a GDP 2,4 százalékos emelkedésével számol 2008-ban. A Pénzügykutató Zrt. szakértői szerint idén valószínűleg 2,3 százalékkal nő a GDP, a Kopint-Tárki Zrt. a korábbi 2,5 százalékról 2,2 százalékra módosította a bruttó hazai termék idei növekedésre az előrejelzését.

Az angol 4cast szerint a magyar GDP 2004-ben mért 4,8 százalékos növekedésének közel a felét is a mezőgazdaság adta - köszönhetően az akkori rekord termésnek. A Kopint-Tárki szakértője szerint viszont 2004-ben a mezőgazdaság teljesítménye 1,2 százalékos többlet-hozzájárulást jelentett az ország nemzeti össztermékének éves növekedéséhez.