Magyarország a zöldranglista elején

A fejlődő országok polgárai "zöldebbek", környezettudatosabban viselkednek, mint a fejletteké. A Greendex-mutató alapján Európában a magyar fogyasztók szerepelnek a zöldranglista elején, ami nem is annyira hízelgő eredmény. Számos szempont hátterében ugyanis nem feltétlenül környezetvédelmi problémák rejlenek, hanem gazdasági, kulturális vagy akár földrajzi tényezők.

A National Geographic és a Globe Scan közvéleménykutató cég felmérése, az úgynevezett Consumer Greendex (Fogyasztói Zöldindex) mutatói szerint Magyarország polgárai a leginkább környezettudatosak a vizsgált államok közül. Egy hazai szakértő, a Deloitte környezetvédelmi igazgatója, Reiniger Róbert azonban kételkedik abban, hogy nálunk tényleg ennyire jó volna a helyzet.

A maga nemében különleges indexet állítottak össze a közvélemény-kutatók a National Geographic megbízásából. A Greendex index először méri a lakosság környezettudatosságát, környezetvédelmi elkötelezettségét, illetve azt, hogy egy ország népessége mennyire cselekszik "zölden".

A Greendex különlegessége, hogy nem az államok és nem a vállalatok környezeti tevékenységét méri. Minthogy úttörő próbálkozásról van szó, később talán még finomodik a metodika, és pontosabb módszerekkel mérik fel az egyes országok sajátosságait, mindenesetre most elég meghökkentő eredmények jöttek ki a felmérésből.

Hogyan készül a Greendex?

2008 január 11. és február 13. között 14 országban ezer-ezer (azaz összesen 14 ezer) felnőttet kérdezett meg a Globe Scan megbízásából a Research Now nevű internetes (közvélemény)kutató, és elkészítette a National Geographic/Globe Scan Greendexet. A felmérésben rangsorolt országok: Ausztrália, Kína, India, Japán, Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, Franciaország, Németország, Magyarország, Oroszország, Spanyolország és Nagy-Britannia. A megkérdezettek 65 témakörben nyilatkoztak életvitelükről és a környezeti problémákkal kapcsolatos felfogásukról.

A felmérésből az derült ki, hogy az amerikai fogyasztók vannak a legkevésbé tekintettel a környezetre, minden más államban tudatosabbak a fogyasztók, és a fenntartható fejlődés koncepciójának sokkal inkább megfelelő a hozzáállásuk. Az USA a Greendexen 44,9 pontot kapott, ami a legrosszabb érték.

Magyarország az ötödik

A lista legjobbja viszont meglepő módon India és Brazília lett, mindkét ország fogyasztói 60 pontot kaptak. (Minél magasabb a pontszám, a fogyasztók annál környezettudatosabban viselkednek.) A harmadik helyen Kína áll 56,1 ponttal, a negyediken Mexikó 54,3 ponttal, míg az ötödik helyre Magyarország került, 53,2 ponttal. Nem sokkal maradt le tőlünk Oroszország, amely 52,4 pontot gyűjtött.

Jól látható tehát, hogy a harmadik világ nagy államai vezetik a listát, míg a fejlett országok közül Ausztrália, Nagy-Britannia és Németország 50,2 pontot ért el, Spanyolország kereken ötvenet, Japán 49,1-et, Franciaország 48,7-et, Kanada 48,5-öt.

Az adatok szerint tehát a rangsor "hátulról" így néz ki: USA, Kanada, Franciaország.

Eltérő fogyasztási szokások

A felmérés összeállításakor azonban több probléma is felvetődik. Reiniger Róbert, a Deloitte tanácsadócég környezetgazdálkodási szakértője az [origo]-nak elmondta, hogy szerinte torzítja az adatokat az, hogy a fogyasztási szokások szempontjából egymással nem összemérhető országokat hasonlítottak össze. Az például, hogy az USA-ban nagyobb lakásokban élnek az emberek, nem feltétlenül azért van így, mert kevésbé környezettudatosak az amerikaiak, hanem mert gazdagabbak, mint a "zöldebb" magyarok, kínaiak, oroszok. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezett amerikaiak 26 százaléka élt 9 vagy annál több szobás lakásban. Az sem feltétlenül a környezettudatossággal magyarázható egyébként, hogy az indiaiak fogyasztják a legkevesebb friss vizet, és csak kilenc százalékuknak van fűtés a lakásában.

Az indiaiak és a magyarok (nálunk például a megkérdezettek 40 százaléka) hajlamosak egyébként a leginkább arra, hogy ha valamilyen termék elromlik, ahelyett ne újat vegyenek, hanem kijavítsák, kijavíttassák. A magyarok 43 százaléka, ha teheti, inkább gyalogol vagy biciklizik, ez is nagyon jó aránynak számít, akárcsak az, hogy nálunk kevés a légkondi (a háztartások 9 százalékában van ilyen vagy más hűtésre használható berendezés).

Reiniger Róbert szerint számos szempont hátterében, amelyet a mostani vizsgálat alapul vett, nem környezetvédelmi problémák rejlenek, hanem gazdasági, kulturális vagy akár földrajzi tényezők.

Ténylegesen a környezettudatos gondolkodás számlájára írható viszont: a magyarok 73 százaléka tartja fontosnak, hogy a következő generációkra jobb környezeti állapotokat hagyjanak - ez a Greendex index egyik legfontosabb megállapítása.

A vásárlóerő is számít

Már említettük, hogy a vizsgálat készítői kiemelték: Magyarországon magas a tömegközlekedés aránya, pontosabban az emberek inkább hajlandók gyalog vagy biciklivel menni, mint kocsival. Reiniger szerint az autóhasználat aránya sem mindig a környezettudatosságtól, inkább a lakosság pénzügyi helyzetétől, vásárlóerejétől függ. Egyrészt nálunk fokozatosan csökken a tömegközlekedés szerepe, másrészt ha jelenleg stagnál is a gépjárművek piaca, az autók számának hosszú távon dinamikus növekedése várható.

A szakértő azt is kiemelte, hogy a felmérés összességében szebb képet fest Magyarországról, mint amilyen a valóságos helyzet. A magyarok ugyanis nem viselkednek annyira környezettudatosan, mint ahogyan ezt a vizsgálat sejteti. Azt azonban Reiniger is hangsúlyozta, hogy a Deloitte belső felmérése szerint a környezetvédelem a második legfontosabb szempont a munkavállalók között, a biztonságos megélhetés után. Ez a tudatos gondolkodás azonban a gyakorlatban nem nyilvánul meg, ezt is igazolták a hazai kutatások.

A szakértő szerint egy fontos módszertani probléma is van a Greendexszel: a Magyarországon megkérdezettek ugyanis 96 százalékban érettségizettek voltak, vagyis nem volt reprezentatív a minta a teljes lakosságra nézve. Ez az arány a nyugat-európai országokban is lényegesen kisebb volt, ráadásul a statisztikák szerint a teljes magyar népességnek mindössze 40 százaléka fejezte be a középiskolát érettségivel.