Még mindig rossz a Volkswagen-törvény

2008.06.05. 15:58

Szabálysértési eljárást indított az Európai Bizottság Németország ellen az úgynevezett Volkswagen-törvény miatt, miután úgy véli, hogy annak a tavalyi elmarasztaló európai bírósági ítélet után módosított változata sincs összhangban az európai uniós szabályokkal.

További nem teljesítés esetén Berlinnek ősszel ismét a bíróság előtt kell felelnie, és ezúttal már bírságra is számíthat, derül ki az uniós végrehajtó testület csütörtöki brüsszeli közleményéből.

A Volkswagen-törvény a gyanús felvásárlási kísérletek ellen hivatott megvédeni a német autógyárcsoportot. A törvényt elmarasztaló októberi döntést egyes elemzők fontos adaléknak tartják a lex Mol néven emlegetett magyar jogszabály - szintén e hetekben zajló - uniós vizsgálatához, bár a hivatalos magyar megnyilatkozások szerint nagyon különböző esetekről van szó.

A brüsszeli bizottság szóvivője csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy állami hatóságnak kiemelt beleszólási lehetősége legyen egy magáncég működésébe.

A német kormánynak két hónapja van, hogy elejét vegye a bírósági eljárásnak.

A közel ötven éve alkotott VW-törvényt elítélő, októberi döntésében az EU bírósága azt mondta ki, hogy a törvény több pontjával korlátozza a tőke szabad áramlását, és így ütközik az uniós joggal. Indoklásként egyebek között a szavazati jogok 20 százalékra limitálását, illetve a részvényesi "blokkoló kisebbség" 20 százalékos szintjét említették.

A brüsszeli bizottság az újabb eljárás megindítása előtt, két hónappal ezelőtt levélben már figyelmeztette Németországot, hogy nem elégségesek az időközben bejelentett módosítások. A januárban bejelentett felülvizsgálat ugyanis több elemet tartott meg az eredeti szövegből, mintsem azt Brüsszel kívánatosnak tartaná, benne a 20 százalékos blokkoló kisebbségi határral.

A magyar kormány korábban kinyilvánított álláspontja szerint semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született bírósági döntésből a magyar jogszabállyal kapcsolatban, mert az utóbbi éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.

KAPCSOLÓDÓ CIKK