A B92 rádiónak nyilatkozó Radovan Jelasic szerint a szerb államnak mindössze 100 millió eurója van az általa vezetett pénzintézetben, holott tavaly csak a Mobtel mobiltelefon-vállalat eladásából 1,3 milliárd euróhoz jutott.
Az idei költségvetés csak akkor tartható, ha Belgrád - bel-, vagy külföldön - még jobban eladósodik, vagy ha eladja NIS állami kőolajipari vállalat, esetleg más nagy állami céget, akár a remélt, elvárható összegnél kevesebbért is.
Radovan Jelasic azt is leszögezte, hogy a nemzeti bank, mivel egyik feladata, hogy fékezze az inflációt, nem ad újabb kölcsönt a belgrádi kormánynak.
A pénzintézet tovább fogja szigorítani monetáris politikáját, mivel az infláció növekedésére számít. Jelasic szerint az idei pénzromlás már májusra elérte a 11,6 százalékot, ami messze fölötte van a tervnek.
Radovan Jelasic szerint ha nagyon rövid időn belül nem alakul meg az új szerb kormány, akkor nem fog megérkezni az a 3,5-4,5 milliárd dollárnyi külföldi beruházás, amelyre Szerbia az idén számít.
A kérdésre, hogy demokraták, vagy radikálisok vezette kormány lenne-e jobb az országnak, a bankelnök diplomatikusan azt felelte, hogy az egyikkel könnyebb, a másikkal nehezebb helyzetbe kerülne az ország, s könnyebbséget csak piac- és befektetőbarát kormányzattól remél.
Luka Andric, a szerb kormány gazdaságért és privatizációért felelős államtitkára ugyancsak csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem számíthat nagy költségvetési bevételre a még megvalósítandó privatizációkból, ezért más bevételi forrást kell találnia.
Az év végéig még mintegy 50 versenypályázatot írnak ki. Megfogalmazása szerint a versenytárgyalások meghirdetésében nem lesz késés, de a pályázati határidőket úgy állapítják meg, hogy az indulók tiszta helyzetre számíthassanak. Ez azt jelenti, hogy ha meg is alakul a szerb kormány - amelynek létrehozására szeptember 14-ig van lehetőség -, s nem kell új választást kiírni, a végső döntések akkor is őszig halasztódhatnak.