Románia gyorsít

Az EU-csatlakozás óta szaporodó beruházásoknak köszönhetően gyorsulva, a várakozásokat felülmúlva nő az ipari termelés Romániában.

Áprilisban az ipari termelés értéke 13,3 százalékkal, az első négy hónapban 7,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jelentették a román statisztikai hivatalban pénteken.

A román kormány hivatalos várakozása az ipari termelés idei növekedésére 5,2 százalék. Tavaly 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés Romániában.

Az első negyedévben a román hazai össztermék 86,745 milliárd lej (5,833 billió forint) volt, változatlan áron 8,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, nagy gyorsulás ez a tavalyi 6,0 százalékos évi átlagos, de még az utolsó negyedévi, 6,6 százalékos gazdasági növekedéshez képest, rendre éves összehasonlításban.

Várakozáson felüli GDP, küzdelem az infláció ellen

A gyorsuló fejlődésnek ára van: a Román Nemzeti Bank rendszeresen figyelmeztet, hogy a jövő év első negyedéig a fogyasztóiár-infláció a célul kitűzött ütemet meghaladó mértékű lesz. A bank az idei év végére szóló előrejelzését is kis mértékben felemelte.

A bank decemberre 6 százalékos tizenkét havi áremelkedést vár, szemben a korábban jelzett 5,9 százalékkal. A 2,8-4,8 százalékos célsávon egyelőre nem változtatott. A jövő év végére viszont 3,9 százalék helyett már csak 3,5 százalékos drágulási ütemre számít a bank. A jövő év végi célsávja 2,5-4,5 százalék.

Mugur Isarescu bankkormányzó úgy véli, hogy a jövő év elejéig a célsávot meghaladó infláció várható, jövő év nyarától viszont az áremelkedés erőteljes lassulása várható.

Utolsó adat szerint áprilisban a tizenkét havi infláció, 8,62 százalékon, gyakorlatilag szinten maradt, miután márciusban, 8,63 százalékon, újabb kétéves csúcsot ért el. Mugur Isarescu már korábban is figyelmeztetett, hogy a fogyasztói árak csökkenését veszélybe sodorhatják a béremelések, a költségvetés fegyelmezetlen végrehajtása, illetve az olaj árának emelkedése. A termelékenységet figyelmen kívül hagyó fizetésemelések "veszélyt jelentenek" továbbra is, de az infláció enyhülését segítené, ha az idén jól teljesítene a mezőgazdaság, mondta.

Decemberben 6,57 százalékos, 2006. decemberben 4,87 százalékos volt a tizenkét havi infláció Romániában.

Romániában a reálbér 2006-ban 10-12 százalékkal, tavaly évi átlagban több mint 15 százalékkal nőtt, de az év végére 20 százalék tájára gyorsult a növekedés éves összehasonlításban. Ezzel összefüggésben a lakossági fogyasztás növekedése tavaly meghaladta a 10 százalékot. Idén januárban a nettó reálbér 21,9 százalékkal, de februárban már csak 11,6 százalékkal, és utolsó adat szerint áprilisban is csak - Romániában szerénynek számító - 14,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az időközben felgyorsult infláció miatt. A nettó átlagbér áprilisban 1282 lej (86 269 forint) volt.

A Román Nemzeti Bank a legutóbbi, május eleji kamatdöntésével negyed százalékponttal 9,75 százalékra emelte irányadó kamatát, a pénzügypolitikai rátát, a gyors béremelkedés és a növekvő import táplálta inflációt fékezendő. Előzőleg márciusban fél százalékponttal, februárban egy teljes százalékponttal, januárban fél százalékponttal szigorított. A szigorítási ciklust tavaly októberben kezdte, fél százalékponttal. A tavalyi évet 8,75 százalékon kezdte, tavaly júniusig 7,0 százalékra ment le, az akkor még alacsony inflációval és a viszonylag lassúbb gazdasági növekedéssel indokolva lépéseit.

Tavaly a román GDP 404,709 milliárd lej (28,65 billió forint) volt, változatlan áron 6,0 százalékkal több a 2006-osnál. Az eredményt megemelte a várakozáson felül jól sikerült utolsó negyedév, 6,6 százalékos növekedéssel éves összehasonlításban, miután az előző két negyedévben csak 5,7-5,7 százalékos, a tavalyi első negyedévben 6,1 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre az egy évvel korábbihoz mérve. 2006-ban 7,7 százalékkal bővült Románia hazai összterméke. A tavalyi lassulást főleg a mezőgazdaság okozta.

A Román Nemzeti Bank kormányzója szerint a bank célja az infláció csökkentése, és nem pedig a gazdasági növekedés fenntartása. - Olyan gazdasági növekedésre van szükség, amely a termelékenység javulásán alapul, és nem a kereslet ösztönzésén, mert a kereslet máris túl nagy - mondta egy májusi nyilatkozatában.