Megegyezett a cseh állam a Nomurával

Mintegy 3,65 milliárd koronát fizet a cseh állam a japán Nomura bankháznak a prágai IPB bank (Beruházási és Postabank) miatti vita peren kívüli lezárásaként. A megállapodást a per lezárásáról a felek pénteken írták alá Londonban - közölték hétfőn Prágában.

A londoni nemzetközi döntőbíróság 2006-ban Csehországot jelölte meg vétkesnek és Prágát hétmilliárd koronás kártérítési kötelezettség fenyegette. A mostani megegyezéssel ez a veszély elmúlt. A peren kívüli megállapodás tető alá hozását a londoni nemzetközi döntőbíróság segítette. A felek 2006-ban egyeztek meg a peren kívüli rendezésben, de a kártérítés összegéről csak most született megállapodás.

Csehország számára ez a második legnagyobb összeg, amelyet egy elveszített nemzetközi döntőbírósági per után fizetnie kell. A legnagyobb összeget az amerikai Ronald Lauder vezette CME társaság zsebelte be, amely a kilencvenes években segítette a Nova kereskedelmi televízió indulását. A CME-nek a cseh állam tízmilliárd koronás kártérítést volt köteles fizetni.

Mindenki mindenkit perelt

A cseh államnak és a Nomurának a prágai IPB bank 2000-ben történt csődjével kapcsolatban több vitája és pere is volt.

Két nemzetközi döntőbírósági perben a cseh állam eredetileg 263 milliárd koronát követelt a Nomurától, míg a japán bankház 40 milliárd koronát a cseh államtól. Ugyanakkor a felek büntetőpereket is indítottak egymás ellen.

A Nomura a hollandiai Saluka leányvállalatán keresztül 1998-ban vette meg az IPB állami részvénycsomagját. A prágai IPB bank azonban 2000-ben csődbe ment. A kormány döntése alapján a bankot akkor állami felügyelet alá helyezték, majd eladták a belga kézben lévő CSOB-nek (Csehszlovák Kereskedelmi Bank).

A CSOB azonban csak úgy vette meg az IPB-t, hogy az államtól hatalmas értékű biztosítékot kapott az esetleges veszteségek fedezésére.

Az ügyben először a Nomura fordult a nemzetközi döntőbírósághoz (London) azért, mert az IPB állami felügyelet alá helyezésével a banknak saját állítása szerint mintegy 40 milliárd koronás kára keletkezett. A bíróság ebben az esetben a Nomurának adott igazat. A kártérítés nagyságát azonban a bíróság nem állapította meg.

A vita másik nemzetközi döntőbírósági perében (Zürich) a cseh állam - utolsó változatban - 111 milliárd koronás kárpótlást kért a Nomurától azért, hogy az IPB bankot a japán bank okozta problémák miatt állami felügyelet alá kellett helyezni.

Ugyanakkor a CSOB is pert folytat a Nomura ellen, s 24 milliárd koronát követel a külföldi beruházótól. A CSOB szerint ekkora kára keletkezett azáltal, hogy a Nomura csehországi ténykedése alatt az IPB-től megvette a pilseni Prazdroj sörgyárat, majd el is adta, de a CSOB-nek mind a mai napig nem fizetette meg az eredeti vételárat. A cseh állam és a Nomura perének a lezárását a CSOB perét nem érinti.

Az IPB bank ügye kapcsán az utóbbi időben nemzetközi döntőbírósági per keletkezett a cseh állam és a CSOB között is.

A CSOB bank tavaly nemzetközi döntőbírósághoz fordult és 1,7 milliárd koronát követel az államtól éppen az IPB-ügy kapcsán. Válaszul erre a váratlan lépésre a cseh pénzügyminisztérium is bírósághoz fordult és 26,7 milliárd koronát követel a belga kézben lévő CSOB banktól ellentételezésként azért, hogy 2000-ben magára vállalta az IPB bank rossz hiteleit, s így a CSOB jelképes egy koronáért szerezte meg az IPB-t. Ez a vita még nem zárult le.