Nem lassít az orosz gazdaság

Vágólapra másolva!
Oroszország hazai összterméke az első negyedévben 8,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték az orosz szövetségi statisztikai hivatalban hétfőn. A tavalyi utolsó negyedben 9,5 százalékos, a tavalyi első negyedben 7,4 százalékos GDP-növekedést mértek, rendre éves összehasonlításban.
Vágólapra másolva!

Áprilisban 8,4 százalékkal bővült az orosz gazdaság éves összehasonlításban, közölték az orosz gazdasági minisztériumban május végén. Az első négyhavi GDP-növekedés 8,3 százalékos volt a tavalyi első négy hónaphoz képest, a minisztérium szerint. Tavaly az orosz GDP 8,1 százalékkal nőtt, a kormány az idei évre 7,6 százalékos erősödést vár: ezt május végén emelték a korábbi, 7,1 százalékos jóslatról.

Ám az óvatos kormányzati előrejelzésekre rácáfolva az orosz gazdaság az idén is minden bizonnyal a tavalyihoz igen hasonló, gyors ütemben fejlődik, vélik viszont elemzők a legfrissebb hivatalos adatok láttán. Ezek arra vallanak, hogy fő húzóerők növekedési üteme lényegében azonos a tavalyival.

A termelő-beruházások áprilisban 20,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Márciusban 20,2 százalékos, tavaly áprilisban 22,1 százalékos, tavaly márciusban 20,3 százalékos volt a tizenkét havi többlet a legújabb felülvizsgálatok szerint. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit változatlan áron. Márciusban 15,7 százalékos, tavaly áprilisban 14,9 százalékos, tavaly márciusban 14,5 százalékos volt a tizenkét havi növekedés.

Oroszország hazai össztermékének tavalyi, 8,1 százalékos üteme is messze meghaladta a kormányzati várakozást. Ebben az évtizedben eddig a leggyorsabb a tavalyi ütem volt; 2006-ban 7,4 százalékkal, 2005-ben 6,4 százalékkal bővült az orosz gazdaság.

Az orosz gazdaságot tavaly is főleg az építőipar, általában a beruházások és a lakossági kereslet táplálta, a külkereskedelem hatása ellenben csekély a kőolaj árának nagy emelkedése ellenére, mert az import rohamosan bővül. A GDP-növekedés kínálati oldali forrásai közül általában a nyersanyagtermelés növekedése 1,5 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 3,0 százalékról, ellenben az ipari termelés és az építőipar teljesítményének növekedése ütemesen gyorsult.

A növekedés keresleti oldali, lakossági forrása az idén és a következő években is erős maradhat: az új államfő, Dmitrij Medvegyev tervei között szerepel a következő néhány évben a nyugdíjak megkétszerezése és a bérek-fizetések további emelése.

Decemberben az átlagbér 18 467 rubel (131 590 forint) volt Oroszországban, 30 százalékkal több a 2006. decemberi 14 263 rubelnél, ez reálértékben 16,2 százalékos növekedésnek felelt meg, az orosz szövetségi statisztikai hivatal szerint. 2006 végén az átlagbér 24,6 százalékkal, reálértékben 14,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Idén márciusban a reálbér-növekedés 14,6 százalékos, előtte februárban 14,1 százalékos, tavaly márciusban 18,2 százalékos volt éves összehasonlításban.

Az orosz kormány márciusban meghirdetett terve szerint az olajtermelést 2015-re napi 11,23 millió hordóra, 2020-ra napi 11,94 millió hordóra, 2030-ra napi 12,04 millió hordóra kellene emelni évi átlagban a tavalyi, napi 9,87 millió hordós átlagról.

Ehhez képest a helyzet most nem jó: utolsó adat szerint Oroszország olajtermelése májusban 41,189 millió tonna (napi 9,74 millió hordó) volt, 0,2 százalékkal több, mint áprilisban, de 0,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly májusban. A Transneft vezetékhálózatán Oroszország 18,854 millió tonna (napi 4,46 millió hordó) kőolajat exportált, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint áprilisban, és 2,4 százalékkal kevesebbet, mint tavaly májusban. A Transneften kívüli export 1,188 millió tonna volt, 7,5 százalékkal több, mint áprilisban, de 23,9 százalékkal kevesebb, mint tavaly májusban. Előzőleg áprilisban a havi csökkenés 0,4 százalékos, a tizenkét havi visszaesés 1 százalékos volt.

A Transneft hálózatán márciusról áprilisra még 6,6 százalékkal nőtt az orosz kőolaj exportja - de csak mert az orosz cégek felgyorsították a kivitelt, megelőzendő az exportadó júniusra várt emelését -, ám az is 5,6 százalékkal kevesebb volt a tavaly áprilisinál. E visszaesésnek csak a feléért kárpótolt a Transneft vezetékhálózatán Közép-Ázsiából továbbított többletkőolaj. Oroszországban az első negyedévben 1 százalékkal kevesebb kőolajat hoztak felszínre, mint a tavalyi első negyedévben.

A Szovjetunió megszűnése óta az orosz olajtermelés tavaly októberben ért csúcsra, napi 9,93 millió hordóval, azóta a kitermelés április végéig több mint 2 százalékkal csökkent. Tavaly, habár tovább csökkenő ütemben, de még mintegy 2 százalékkal nőtt az orosz olajtermelés, a kormányzati várakozásnak megfelelően.

1999 óta az orosz kitermelés közel 60 százalékkal nőtt tavaly őszig, de az utóbbi években a növekedés üteme jelentősen lassult, évi 2-2,2 százalékra. 2004-ben az évi növekedési ütem 9 százalékos, 2003-ban még 11 százalékos volt - az utolsó növekedési rekord a Szovjetunió megszűnése óta.

Az orosz gazdasági minisztérium tavaly júliusban azt jósolta, hogy jelentős beruházások nélkül Oroszország olajtermelése gyakorlatilag stagnálna 2020-ig. Oroszország adja a világ olajtermelésének közel 11 százalékát, földgáztermelésének az ötödét.