A fejlődő országok sikeres kockázatkezelők

A fejlődő gazdaságok a kockázatkezelésből eredő előnyök hasznosításában megelőzték a fejlett piacokat - derül ki a BT Global Services új tanulmányából.

A brazil, kínai, indiai és dél-afrikai nagyvállalatok a fejlett gazdaságok cégeinél jóval gyakrabban tekintenek úgy a kockázatkezelésre, mint a versenyelőny növelésének, illetve az innováció és a kreativitás ösztönzésének eszközére. Ezzel összhangban egyesült államokbeli és európai társaiknál jóval gyakrabban költenek kockázatkezelési stratégiák és rendszerek kidolgozására.

A fejlődő országok vállalatai nagyobb valószínűséggel alkalmaznak igazgatósági szintű biztonsági vezetőt vagy kockázatfelelőst, értékesebb beruházásnak tartják a biztonságot, és kétszer akkora valószínűséggel rendelkeznek globális kockázatkezelési stratégiával. A kutatási eredmények a közvélekedéssel ellentétben azt mutatják, hogy egyre inkább a fejlődő országok válnak a nemzetközi együttműködések kezdeményezőivé.

A BT a Datamonitort bízta meg, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Svédország, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika 2000 felsővezetőjének bevonásával kutatást végezzen. A fejlődő világ vállalatainak túlnyomó többsége (89%) a jövőbeni siker elengedhetetlen feltételének tartja a cégen belüli és a vállalatok közötti nemzetközi együttműködést.

Nagy százalékuk azonban úgy véli, hogy kockázatkezelésre vonatkozó biztosítékaikat a fejlett piacok - különösen az infokommunikációs technológia területén - fenntartásokkal fogadják, ami egyértelműen hátráltatja a sikeres együttműködést.

Francois Barrault, a BT Global Services vezérigazgatója elmondta: "A fejlődő piacok tisztában vannak a lendületes gazdasági növekedést produkáló országokra jellemző kockázatokkal. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a nemzetközi együttműködés mellett elkötelezett fejlődő országok még a nyugati mércét is meghaladó kockázatkezelési stratégiákat dolgoznak ki. Ezzel azt bizonyítják partnereiknek, hogy méltóak a bizalomra és érdemes támogatni a vállalataikban rejlő innovációt és kreativitást."

Brazília, Kína, India és Dél-Afrika vállalatainak 72 százaléka rendelkezik a nagyobb globális események hatását figyelembe vevő kockázatkezelési stratégiával - szemben az Egyesült Államok és Európa vállalatainak csupán 48 százalékával. A fejlődő gazdaságok vállalatai szerint a következő egy évben az energia- és vízellátás biztonsága jelenti a legnagyobb globális kockázatot, a második helyen a globális gazdaságnak az amerikai recesszió nyomán kialakuló lassulása áll. Az érett piacok vállalatai összességében véve kevésbé aggódnak a jövőbeni kockázatok miatt, bár 36 százalékuk úgy véli, hogy működését befolyásolná, illetve erőteljesen befolyásolná egy potenciális globális gazdasági visszaesés.

Barrault hozzátette: "A fejlett piacok vállalatai eléggé magabiztosan vélekednek a globális kockázatok - köztük a járványok, a terrorizmus vagy a vízellátás biztonságát fenyegető veszélyek - működésükre gyakorolt lehetséges hatásáról, de ironikus módon lehetséges, hogy kevésbé felkészültek ezekre a globális fenyegetésekre, mint fejlődő országokbeli társaik.

Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek kockázatkezelési terve minden lehetséges eseménnyel számoljon - függetlenül attól, milyen valószínűtlennek tűnik a kockázat. Ezt - a fejlődő piacok gyakorlatához hasonlóan - felesleges teher és kiadás helyett olyan lehetőségnek kellene látniuk, amely révén ösztönözhetik a fejlődést és az innovációt."