Nem a vagyonadó húzza a kormány zsebét

Magyarországon az összes adóbevétel alig egy százaléka származik vagyonadóból, s ennek is csupán a felét teszik ki az ingatlanokhoz kötődő terhek. Az önkormányzatok büdzséjén belül már jóval nagyobb arányban vannak jelen az ilyen típusú adók, és a települések - lehetőségeikhez képest - igyekeznek is tovább növelni az ebből származó bevételeiket -írja a Népszabadságban Horniák Balázs.

Európában a bevétel megadóztatása helyett egyre inkább a vagyoni típusú adók kerülnek előtérbe, Magyarországnak is ebbe az irányba kell haladnia - indokolta a kormány - még 2006-ban - az általános ingatlanadó bevezetését. A Pénzügyminisztérium azonban nem tervezi új vagyoni adó bevezetését. Ez abból a szempontból érthető, hogy az ilyen adóztatásnak viszonylag alacsony az elfogadottsága.

Míg a fejlett országokban a vagyoni típusú adók aránya eléri a 10 százalékot, Magyarországon az állami és önkormányzati adóbevételeknek alig egy százalékát teszik ki.

Az önkormányzatok rászorulnak

Bár az állam nem igazán töri magát, hogy a vagyoni típusú adók arányát növelje, asokkal inkább rászoruló önkormányzatok adóbevételén belül már sokkal nagyobb szeletet tesznek ki ezek a források. Tavaly a helyi hatáskörben kivetett adók több mint 560 milliárd forintot hoztak a konyhára, amelynek valamivel kevesebb mint a negyede, közel 125 milliárd forint volt a vagyoni adókból származó bevétel. Ez az arány pedig már körülbelül megfelel az Európai Unióban jellemző szintnek - mondta a Népszabaságnak Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője.

Telket, építményt szívesen adóztatnak, autót még szívesebben

Az önkormányzatok által kivetett vagyoni adók közül a legjelentősebb a gépjárműadó, amelyből tavaly mintegy 62 milliárd forint folyt be. Igaz: itt nincs választás, ezzel mindenképpen terhelni kell a lakosságot. A második legfontosabb bevételi forrás az építményadó 54,5 milliárd forinttal, míg a telekadóból és az üdülők után fizetendő idegenforgalmi adóból összesen csupán 8,3 milliárd forinttal lettek gazdagabbak az önkormányzatok.

Építményadóból persze sokkal többet is beszedhetnének a települések, ha nem ilyen kevesen élnének ezzel a lehetőséggel: a nem lakáscélú ingatlanokra 2008-ban 754 önkormányzat vetett ki építményadót, míg a lakásokat ennél is kevesebben, mindössze 418 helyhatóság adóztatta meg. Igaz egyre többen teszik ezt meg: az elmúlt két évben - mióta az általános ingatlanadóról szó van - tíz százalékkal nőtt az adófajtát alkalmazó települések száma.

Jóval elterjedtebb a magánszemélyek kommunális adója, amelyet a települések kétharmada alkalmaz. Ám míg a kommunális adó felső határa évente és lakásonként idén nem éri el a 15 ezer forintot, az építményadó plafonja 1083 forint évente és négyzetmétereként, tehát például egy átlagos méretű, 60 négyzetméteres ingatlan után csaknem 65 ezer forint bevételre tehetne szert a helyhatóság. Az önkormányzati képviselők, polgármesterek azonban nem szívesen konfrontálódnak a választóikkal, főleg a kisebb települések vezetői nem akarják tovább növelni a magánszemélyek adóterhét, a munkanélküliségtől leginkább sújtott településeken, például Borsod megyében pedig nincs is igazán lehetőség erre - tette hozzá Szmetana.