Az élelmiszer lehet az új olaj

Vágólapra másolva!
A legutóbbi időkig is még az olajárak okozták a legnagyobb aggodalmat a kormányoknak, mivel az olaj gazdasági jelentősége és árugrásainak kiszámíthatatlansága minden változónál hamarabb képes elavulttá tenni a leggondosabban kimunkált költségvetési terveket is. Azután azonban, ami az élelmiszerárakkal történt az elmúlt hónapokban, az olajár-félelmek jellemezte időszak olybá tűnhet, hogy "azok voltak a régi szép idők", áll a Standard & Poor's keddi londoni elemzésében.
Vágólapra másolva!

A világ legnagyobb hitelminősítője által összeállított átfogó elemzés adatai szerint idén májusban a globális élelmiszer-árszint átlagosan 44,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gabonafélék, amelyek a világlakosság nagy többsége számára az alapvető élelmiszerforrást jelentik, 83,2 százalékkal drágultak.

A búza 68, a rizs ugyanakkor 215 százalékkal lett drágább egyetlen év alatt.

Már az élelmiszerdrágulás az infláció legfőbb oka

Az S&P szerint a globális adatsorok azt mutatják, hogy a legutóbbi inflációs kiugrást túlnyomórészt az élelmiszerdrágulás okozta, amelynek hatása most már nagyobb, mint az energiahordozók áremelkedéséé.

Az S&P kimutatása szerint az idei első negyedévben például a teljes kosárra számolt kínai fogyasztói infláció 85,4 százaléka eredt az élelmiszer-áremelkedésből.

Az élelmiszer-összetevő még olyan európai EU-gazdaságokban is az infláció csaknem feléért felelős, mint Románia: itt a hitelminősítő számítása szerint az idei első negyedévi infláció 48,1 százalékát az élelmiszerek okozták.

A Standard & Poor's szerint azonban főleg a befektetési adóskockázati szint alá sorolt szuverén adósok számára döntő jelentőségű az élelmiszer-árinfláció csillapítása, mert ebben az adóskategóriában az élelmiszer-összetevő súlya az inflációs kosárban az indonéziai 24,7 százaléktól a pakisztáni 40 százalékon át a nigériai 63,8 százalékig terjed.

Kereslet-kínálati szerkezetváltás

Az S&P szerint a magas élelmiszer-árszint nem átmeneti jelenség, mivel a drágulás elsődleges vezérlőereje a kereslet és kínálat szerkezeti szintű átrendeződése.

Kínálati oldalon ez abban mutatkozik, hogy a terményfélék és a művelhető földek hasznosítása az élelmiszer-ellátásról áttolódik a bioüzemanyag-gyártásra, a keresleti oldalon pedig ezt egyidejűleg kíséri a világ növekvő lakosságának szintén növekvő jövedelme és az étkezési szokások ezzel járó változása.

E két jelenségre más nagy londoni elemző házak is felhívták már a figyelmet.

A Királyi Külügyi Intézet által néhány hete közölt elemzés szerint különösen fontos tényező a gyors jövedelemnövekedés a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában, ami az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy az ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is: a hangsúly sok esetben a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik.

Az áremelkedés másik fontos eleme - becslések szerint 30 százalékot hozzáadva a dráguláshoz - a bioüzemanyagok terjedése, állt a patinás londoni stratégiai kutatóműhely nemrégiben közölt elemzésében.